Beri Ary, a nyolcvanas évek sztárja lecsúszott művészként alkoholmámorban, adósságban és hajléktalanként élt. Ám a zenész-képzőművész egy szívinfarktus hatására úgy döntött: megmenti magát.
Berencsi Attila vagy ahogy mindenki ismeri, Beri Ary, a Szerelem első vérig filmekkel vált igazi szupersztárrá. Nagy jövőt jósoltak neki, de őt annyira frusztrálta az ismertség, a siker, hogy egyszerűen eltűnt a nyilvánosság elől.
– Az elmúlt húsz évemben vannak nem publikus, mondhatni bűnügyi részek – mondta a Borsnak Berencsi Attila, akivel első kiállításának megnyitóján beszélgettünk. A negyvenöt éves képzőművészzenésznek a Symbolban kapta helyet a festményei, majd a kiállítás után minikoncertet adott zenekarával, az E.V.A.-val. Még a vártnál is többen voltak kíváncsiak rá. Produkcióival elsöprő sikert aratott.
– Nekem nem önképem a művészkedés. Ez a munkám. Sokkal arrogánsabban gondolkodom a világról, minthogy egy keresztbe tett lábbal, dohányfüstbe burkolózó, merengő ökör legyek.
Ózdi kohász az apám, tizenkét éves koromig vele laktam, a nagyanyám nevelt, és szó sem volt arról, hogy mindentől megvédenek, mert nekem csak annyi a dolgom, hogy rajzolgassak – mondta Berencsi, aki már réges-rég túltette magát ismertségén.
– Gyerekként sem szerettem középpontban lenni. Nem tudom megmondani, hogy áldás vagy átok volt számomra, hogy leforgattam a Szerelem első vérig filmeket, de tény, hogy rengeteg helyzetből ez húzott ki. Az elmúlt évtizedekben sok mindent megéltem.
Voltam hajléktalan is, de a barátaim nem hagyták, hogy a híd alatt éljek. Szeretnék kijönni pár komolyabb adósságból, most ez a legfontosabb. A másik tervem, hogy elmegyek egy belgyógyászati vizsgálatra, mert mióta nem iszom, anyagcsere-problémával küzdök.
Novemberben infarktusom volt, utána tettem le a piát és a cigit. Az elmúlt évtizedekben végig be voltam rúgva, aztán az életveszély után elgondolkodtam: továbbra is kocsmában ülök reggeltől estig, és csak a tartozást halmozom fel vagy változtatok.
Most más az élet, közvetlenebb vagyok, állítólag mosolyog a szemem.
