A múltkor készítettünk egy kérdőívet, amelyből kiderülhetett, mennyit tudsz kullancs-témában. Ha nem tudtál minden kérdésre helyesen válaszolni, most pótolhatod a hiányosságokat. Ahogy ígértük, íme, a dr. Kovács Tibor gyermekorvos segítségével összeállított cikk a kullancsokról, csípés utáni teendőkről és megelőzési lehetőségekről.
A kullancsról
A kullancs apró, vérszívó ízeltlábú, amely főként emlősökön és madarakon él. Március végétől június elejéig, valamint szeptemberben a legaktívabbak. A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, főképp az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban fordul elő. Az emberre a fűről, aljnövényzetről, bokrokról akaszkodik rá, hang- és szaginger alapján találja meg a „véradó” gazdát.
Hogyan fertőz?
A betegségeket nem maga a kullancs okozza, hanem a bélrendszerében található baktériumok, vírusok, egysejtűek, melyek a vérszívás során kerülnek be az „áldozat” szervezetébe.
Fontos, hogy a bőrbe fúródott kullancsot időben észrevegyük és eltávolítsuk, így előzhetjük meg, hogy a benne található kórokozók a szervezetünkbe kerüljenek. A fertőzött nyálat a kullancs a tapasztalatok szerint a szúrást követő néhány óra elteltével juttatja az emberbe, így ha időben észleljük és szakszerűen eltávolítjuk az élősködőt általában nem okoz fertőzést.
A csípést magát nem érezzük, mivel a kullancs nyála érzéstelenítőt tartalmaz. Leggyakrabban a végtagok hajlataiban, a fül mögött fúródik be, ahol vékonyabb a bőr, itt kezdi meg vérszívását, majd ha jól lakott, elhagyja a gazdatestet. Ilyenkor a szúrás helye begyulladhat, bedagadhat, fájhat és akár váladékozhat is.
Mit terjeszt a kullancs?
Hazánkban a két leggyakoribb, kullancs által terjesztett betegség a Lyme-kór és a vírusos agyvelőgyulladás.
Védőoltás
A „kullancs védőoltás”, azaz a kullancsenchephalitis elleni védőoltás a vírusos agyvelőgyulladás ellen véd, azonban a teljes védettség eléréséhez több oltásra van szükség. A Lyme-kór megelőzésére nem létezik védőoltás.
Megelőzés
Ha a természetben kirándulunk, vagy a kertben tartózkodunk, jó, ha hosszú nadrág van rajtunk – a legjobb, ha a nadrág szárát a zokniba tűrjük. Ha folyamatos mozgásban vagyunk, nehezebben talál ránk a kullancs, mintha egy helyben lennénk. Használhatunk különböző rovarriasztó szereket bőrre, ruházatra fújva, de ezek nem száz százalékban tartják távol a vérszívókat.
Eltávolítás
A kullancs eltávolításával kapcsolatban még ma is sok a tévhit. Tilos a bőrbe fúródott kullancsot bármivel (olaj, krém, fertőtlenítő) bekenni, mert így az élősködő még fokozottabban ürítheti fertőzött váladékát a bőrünkbe. A potroh nyomkodása is kerülendő.
A legjobb, ha egy – gyógyszertárban kapható – speciális csipesszel, távolítjuk el a bőrből a kullancsot. Egy szemöldökcsipesz is megfelel erre a célra, de a nagyobb kullancsok akár ujjal is kiszedhetők. Éles eszközzel, tűvel nem tanácsos piszkálni.
Ha esetleg beszakad a feje, pánikra akkor sincs ok, egy idő után kilökődik, ez fertőzést már nem okoz. A sebet és az eszközt viszont fertőtlenítsük le – az eltávolított kullancsot pedig nyomjuk agyon és húzzuk le a vécén/égessük el.
Írjuk fel a csípés idejét, és figyeljük a csípés helyét bőrünkön, hogy az esetlegesen megjelenő fertőzéses tüneteket időben észleljük.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A kullancscsípés után a csípés helye gyakran viszket, enyhe bőrpír is jelentkezhet. Ha viszont néhány hét múlva körkörös, „kokárda”-foltok jelennek meg, azonnal forduljunk orvoshoz – az időben felfedezett Lyme-kór ugyanis gyógyítható. Ha ízületi-, izomfájdalom, fejfájás, láz, idegrendszeri tüneteket tapasztalunk, szintén forduljunk orvoshoz.
Tünde
Az orvosi igazolás miatt kell a gyerekorvoshoz menni?
Segítség, támadnak a tetvek!
A fütyit fel kell tépetni?
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
