A kullancs apró, vérszívó ízeltlábú, amely főként emlősökön és madarakon él. Március végétől június elejéig, valamint szeptemberben a legaktívabbak. A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, főképp az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban fordul elő. Az emberre a fűről, aljnövényzetről, bokrokról akaszkodik rá, hang- és szaginger alapján találja meg a „véradó” gazdát.
A betegségeket nem maga a kullancs okozza, hanem a bélrendszerében található baktériumok, vírusok, egysejtűek, melyek a vérszívás során kerülnek be az „áldozat” szervezetébe.
Fontos, hogy a bőrbe fúródott kullancsot időben észrevegyük és eltávolítsuk, így előzhetjük meg, hogy a benne található kórokozók a szervezetünkbe kerüljenek. A fertőzött nyálat a kullancs a tapasztalatok szerint a szúrást követő néhány óra elteltével juttatja az emberbe, így ha időben észleljük és szakszerűen eltávolítjuk az élősködőt általában nem okoz fertőzést.
A csípést magát nem érezzük, mivel a kullancs nyála érzéstelenítőt tartalmaz. Leggyakrabban a végtagok hajlataiban, a fül mögött fúródik be, ahol vékonyabb a bőr, itt kezdi meg vérszívását, majd ha jól lakott, elhagyja a gazdatestet. Ilyenkor a szúrás helye begyulladhat, bedagadhat, fájhat és akár váladékozhat is.
Hazánkban a két leggyakoribb, kullancs által terjesztett betegség a Lyme-kór és a vírusos agyvelőgyulladás.
A „kullancs védőoltás”, azaz a kullancsenchephalitis elleni védőoltás a vírusos agyvelőgyulladás ellen véd, azonban a teljes védettség eléréséhez több oltásra van szükség. A Lyme-kór megelőzésére nem létezik védőoltás.
Ha a természetben kirándulunk, vagy a kertben tartózkodunk, jó, ha hosszú nadrág van rajtunk – a legjobb, ha a nadrág szárát a zokniba tűrjük. Ha folyamatos mozgásban vagyunk, nehezebben talál ránk a kullancs, mintha egy helyben lennénk. Használhatunk különböző rovarriasztó szereket bőrre, ruházatra fújva, de ezek nem száz százalékban tartják távol a vérszívókat.
A kullancs eltávolításával kapcsolatban még ma is sok a tévhit. Tilos a bőrbe fúródott kullancsot bármivel (olaj, krém, fertőtlenítő) bekenni, mert így az élősködő még fokozottabban ürítheti fertőzött váladékát a bőrünkbe. A potroh nyomkodása is kerülendő.
A legjobb, ha egy – gyógyszertárban kapható – speciális csipesszel, távolítjuk el a bőrből a kullancsot. Egy szemöldökcsipesz is megfelel erre a célra, de a nagyobb kullancsok akár ujjal is kiszedhetők. Éles eszközzel, tűvel nem tanácsos piszkálni.
Ha esetleg beszakad a feje, pánikra akkor sincs ok, egy idő után kilökődik, ez fertőzést már nem okoz. A sebet és az eszközt viszont fertőtlenítsük le – az eltávolított kullancsot pedig nyomjuk agyon és húzzuk le a vécén/égessük el.
Írjuk fel a csípés idejét, és figyeljük a csípés helyét bőrünkön, hogy az esetlegesen megjelenő fertőzéses tüneteket időben észleljük.
A kullancscsípés után a csípés helye gyakran viszket, enyhe bőrpír is jelentkezhet. Ha viszont néhány hét múlva körkörös, „kokárda”-foltok jelennek meg, azonnal forduljunk orvoshoz – az időben felfedezett Lyme-kór ugyanis gyógyítható. Ha ízületi-, izomfájdalom, fejfájás, láz, idegrendszeri tüneteket tapasztalunk, szintén forduljunk orvoshoz.
Tünde
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.