BezzegaNyúz 08.27.

Megszűnik az iskolabusz egy magyarországi kistelepülésen, írja az Origo, emiatt a kisiskolások egy forgalmas úton hosszasan gyalogolva jutnának csak el a közeli város iskolájáig. A szülők félnek, petícióznak, de ötlet egyelőre nincs, hogy alakulhatna át a menetrendszerű Volán-járat „iskolabusszá”, és hogy lehetne a buszmegálló és az iskola közti távolságot biztonságosan megtenni.

Ismét lehet nevezni a környezetünkben élő, „példaképül” állítható nőket a számunkra kissé vicces nevű Aranyanyu-díjra, amiről a life.hu írt. A Rácz Zsuzsa író és a Richter közös kezdeményezése „hétköznapi hősöket” keres, olyan nőket, akik valami kiemelkedőt tettek saját környezetükben. 2014-ben hat nő veheti majd át a kétszázezer forintos pénzjutalmat és a Richter Aranyanyu Díjjal járó elismerést.

Az oktatáspolitikai irányítást ekézik különféle hírportálok ma, elsőre a 444.hu oldalán lehet megnézni azt a bohózatot, amiben közmunkások, diákok és egyéb szereplők igyekeznek a tankönyvek elosztásának logisztikáját menedzselni. Már a cím arra utal, hogy ez nem nagyon fog nekik előreláthatóan sikerülni.

Ónody-Molnár Dóra se bánik kesztyűs kézzel az oktatásirányítással: nemes egyszerűséggel „inasképzésnek” nevezi a nol.hu-n megjelenő cikkében a szakképzés tervezett átalakítását, amihez a „gazdaváltás” is hozzájárulna: a KLIK-től a jövőben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) veheti át ezeket az intézményeket. „A múlt héten közölte éppen a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy „előkészítő munkacsoport” jött létre a szakképzéssel foglalkozó iskolák átvételére a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik). Az előző ciklusban meghirdetett Széll Kálmán Terv már kijelölte a társadalom- és oktatáspolitikai utat: növelni kell a szakmunkások arányát, csökkenteni a felsőoktatásban tovább tanulók arányát.”- írja a szerző.

Szintén a nol.hu-n jelent meg egy érdekes interjú ugyanezen szerző tollából Vass Vilmos oktatáskutatóval, amely szerint aki szerint a hatalom betanított munkásnak tekinti a pedagógusokat és az intézményvezetőket. Az interjúalany idézte a 60-as, 70-es évek pedagógustársadalmának reakcióját az akkori központosítási törekvésekre: „Az első válasz a – vasfüggöny ellenére – a nemzetközi nyitás volt. Magyarország az 1960-as évek végétől, különösen az 1970-es években megtalálta a lehetőségeket arra, hogy a nemzetközi neveléstudományi folyamtokban részt vegyen. Ezt többek között a pedagógiai értékelés területén Kiss Árpádnak köszönhetjük. Nem tudom hogyan, de meggyőzte a politikai vezetést arról, hogy érdemes tanulni a nyugati folyamatokból. A másik válasz alulról jövő kezdeményezés volt: hihetetlen erővel indultak el a kísérleti, innovatív programok. Diákok, pedagógusok, iskolavezetők, a három T-re válaszul kitaláltak valami mást. Mindenekelőtt azért, hogy a centralizált rendszer szürkeségét megváltoztassák. A három T világa ugyanis az alattvalók szürke pedagógiája és egyszínű iskolája.”

Még mindig iskola, de már egészen máshol: a Határátkelőn egy posztoló az indiai magániskoláról ír, ahová a csemetéket beíratta. Ha valaki ismeri a brit oktatási rendszert (vagy legalább a Harry Potter-regények világát), hamar felismerheti ezek erőteljes jelenlétét a bemutatott indiai suliban. A posztoló egyértelműen lelkesedik a megismert rendszerért, amit a gyerekek is szeretnek.

Apa, kezdődik...! -kommentálta valamelyikünk az Index hírét, amiből kiderült, jogdíjfizetési és egyéb problémák miatt már az iskolaév valódi kezdete előtt leálltak az e-naplók. Ebben az elektronikus dokumentumban tartják nyilván a tanórákat, jegyzik a hiányzásokat, a diákok jegyeit, sőt az intőket, és ez alapján történik a tanárok munkaidő-nyilvántartása is.

Mivel jövő héten hétfőn kezdődik a 2014/2015-ös tanév, az intézményekben éppen adminisztrációs nagyüzem van: zajlanak az utolsó pótvizsgák, és a jelentkezések lezárása miatt pont ez a hét lenne a legfontosabb az adatok felvitele és az évkezdés szempontjából, írja a cikk.

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?