

Az ótvar (impetigo) az egyik legelterjedtebb bakteriális bőrfertőzés gyerekkorban, különösen nyáron és meleg, párás időjárásban. Mivel a tünetek sokszor enyhének tűnnek, a szülők nem mindig ismerik fel időben – pedig a korai kezelés nemcsak a gyerek, hanem a környezete szempontjából is kulcsfontosságú.

Az ótvar legjellegzetesebb tünete a mézsárga, varasodó pörk, amely általában az arcon – az orr és a száj körül –, de a kezeken, a karokon és más testrészeken is megjelenhet. A betegség apró, vörös foltokkal vagy hólyagokkal kezdődik, amelyek hamar felszakadnak, és jellegzetes, sárgásbarnás, mézre emlékeztető pörkkel borítódnak be. A pörk alatt vörös, nedvedző bőrfelszín látható.
Az ótvarnak két fő formája van. A nem bullózus – hólyag nélküli – forma a leggyakoribb: a pörk kialakulása előtt apró, gyorsan felszakadó hólyagocskák jelennek meg. A bullózus forma nagyobb, átlátszó, folyadékkal telt hólyagokkal jár, amelyek lassabban fakadnak fel, és főként csecsemőknél és kisgyerekeknél fordul elő. Mindkét forma viszketéssel jár, de általában nem fájdalmas.
A viszketés miatt a gyerek vakarózik, és ezzel a kezein lévő baktériumokat a test más részeire, illetve más emberekre viszi át. Ez az egyik legfőbb oka, amiért az ótvar olyan gyorsan terjed zárt közösségekben, mint az óvoda vagy az iskola.
Az ótvar közvetlen bőrkontaktus útján terjed. A fertőzés átviteléhez elegendő a fertőzött bőrfelszín érintése, kézfogás a pörk megvakarása után, ölelés vagy közösen használt törölköző, játék, ágynemű. A baktérium egészséges, ép bőrön is megtelepedhet, de könnyebben hatol be sérült bőrön – apró vágásokon, rovarcsípésen, ekcémás bőrfelszínen.
A betegség leginkább a 2-6 éves gyerekeket érinti, de iskoláskorban és felnőttkorban is előfordulhat. A meleg, párás időjárás kedvez a baktérium szaporodásának, ezért nyáron és a trópusi éghajlatú területeken különösen elterjedt. Sűrűn lakott környezetben, szegényes higiénés körülmények között gyorsabban terjed, de teljesen rendezett körülmények között sem ritka.
Az ótvarban szenvedő gyerek a tünetek megjelenésétől fogva fertőző, és a kezelés megkezdése után 24–48 órával tekinthető nem fertőzőnek. Addig a közösségből – óvodából, iskolából – való távolmaradás és a szigorú kézmosási fegyelem alapvető fontosságú.
Az ótvar kezelése a kiterjedtségtől függ. Kisebb, korlátozott területre szorítkozó elváltozásoknál antibiotikumos kenőcs – általában mupirocin vagy fusidinsav – elegendő, amelyet naponta kétszer-háromszor kell felvinni a megtisztított bőrfelszínre. A kenőcs alkalmazása előtt a pörköt langyos vízzel, óvatosan le kell áztatni, hogy a hatóanyag a bőr mélyebb rétegeibe is eljusson.
Kiterjedtebb fertőzés, az arc középső részét érintő elváltozás vagy lázas állapot esetén szájon át szedett antibiotikum – jellemzően penicillin, amoxicillin vagy cefalexin – szükséges. A kúra általában 7-10 napig tart, és fontos végigvinni, még akkor is, ha a tünetek korábban elmúlnak. Az idő előtti abbahagyás visszaesést és rezisztencia kialakulásának kockázatát hordozza.
A megelőzés alapja a rendszeres és alapos kézmosás, a közösen használt tárgyak – törölköző, ruhanemű, játékok – elkülönítése a beteg gyerektől, és a bőrsérülések gondos tisztítása, ápolása. Ha egy gyereknél ótvar gyanúja merül fel, mielőbb orvoshoz kell vinni, és a közösséget értesíteni kell a fertőzésről.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.