Sokan nem tudják: ez a különbség a cöliákia és a gluténérzékenység között

• A gluténérzékenység és a cöliákia nem ugyanaz, még ha a tünetek hasonlóak is.
• A cöliákia autoimmun betegség, a gluténérzékenység nem jár bélkárosodással.
• A pontos diagnózis nélkülözhetetlen, mert a diéta és a kezelés is eltér.

A glutén a búzában, árpában és rozsban található fehérje. A legtöbb ember gond nélkül fogyaszthatja ezeket. Két olyan állapot van azonban, amikor a szervezet másként reagál rá: az egyik a cöliákia, a másik a gluténérzékenység. Nézzük meg ezeket közelebbről.

Mi a különbség a cöliákia és a gluténérzékenység között? 

A cöliákia, a búzaallergia és a nem cöliákiás gluténérzékenység hasonló panaszokat okozhat, mégis más-más betegségről van szó. A cöliákia autoimmun betegség, amely a vékonybél nyálkahártyájának károsodását okozza, a nem cöliákiás gluténérzékenység esetén a glutén fogyasztása ugyan okoz panaszokat, de nem alakul ki bélkárosodás. A pontos diagnózis azért fontos, mert az étrendi szabályok és a kezelési módszerek is eltérnek.

Dr. Sarmed Sami, a Mayo Klinika gasztroenterológusa szerint:
 

Cöliákia: autoimmun betegség, amely károsítja a beleket

A cöliákia nem egyszerű ételintolerancia, hanem az egész szervezetet érintő autoimmun kórkép. Ilyenkor a glutén egyik összetevője, a gliadin olyan immunválaszt indít el, amely a vékonybél nyálkahártyáját támadja meg. A bélbolyhok károsodnak, a tápanyagfelszívódás csökken, ezért emésztési, felszívódási zavar jön létre. A cöliákia első tünetei legtöbbször a lisztes táplálék bevezetését követően, 14-18 hónapostól legkésőbb 3-5 éves korig jelentkeznek. Kezdetben visszatérő hasmenés, puffadás, étvágytalanság és elmaradó súlygyarapodás hívhatja fel rá a szülők figyelmét, később pedig gyengeség és sápadtság is társulhat hozzá a felszívódási zavar miatt. A fokozott gázképződés és a hasfal gyengesége miatt elődomborodik, „pókhas” alakul ki. Székletük nagy mennyiségű, zsíros, kellemetlen szagú lehet, mert a károsodott bélbolyhok miatt elsőként a zsírok felszívódása romlik. 

A tünetek sokfélék lehetnek:

• hasmenés, puffadás
• indokolatlan fogyás, alultápláltság
• vérszegénység
• fáradtság
• gyerekeknél fejlődésbeli elmaradás

Ahogy későbbi életkorban jelenik meg a betegség, a tünetek többnyire enyhébbnek tűnnek, és sokféle, egymástól eltérő panasz formájában mutatkoznak meg.
Ha a vizsgálatok igazolják, hogy a panaszok hátterében valóban cöliákia áll, a tüneteket gluténmentes étrenddel lehet megszüntetni, és így a további állapotromlást is megelőzhetjük. A diétát következetesen és élethosszig szükséges tartani, mert az autoimmun folyamat akkor is fennmarad, ha a gluténfogyasztás nem jár látványos tünetekkel. A bélbolyhok tovább károsodnak, ha a gyermek ismét gluténtartalmú ételt fogyaszt. Magyarországon becslések szerint minden századik ember érintett lehet, de sok eset rejtve marad. A diagnózis vérvizsgálattal kezdődik, amely a glutén elleni ellenanyagokat mutatja ki, majd endoszkópos mintavétellel igazolják a bélbolyhok károsodását. A kivizsgálás előtt nem szabad gluténmentes diétára váltani, mert az hamis negatív eredményt adhat.

Mi a gluténérzékenység?

A gluténérzékenység – pontosabban nem cöliákiás gluténintolerancia – jóval gyakoribb jelenség. Itt nincs autoimmun folyamat, nincs bélbolyhokat érintő károsodás, és nem mutathatók ki a cöliákiára jellemző ellenanyagok sem. A panaszok viszont nagyon hasonlóak. Gyakori tünet a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, teltségérzet, olykor fejfájás vagy fáradtság. Ezek általában rövid időn belül jelentkeznek gluténtartalmú étel fogyasztása után.

 – fogalmaz Dr. Sarmed Sami.
A lényeges különbség az, hogy gluténérzékenység esetén nincs kimutatható szervi károsodás. Azonban a gluténérzékenységgel diagnosztizáltaknak is tartaniuk kell a gluténmentes étrendet, hiszen az állapotuk szinten tartása és kezelése ettől függ.

Miért lényeges a pontos diagnózis?

Sokan úgy döntenek, hogy elhagyják a glutént, mielőtt orvoshoz fordulnának. Ezzel az a gond, hogy a cöliákia csak akkor mutatható ki megbízhatóan, ha a vizsgálatok idején a beteg még fogyaszt glutént.

 – hívja fel a figyelmet a gasztroenterológus.

A kivizsgálás több lépésből áll. Elsőként vérvizsgálattal nézik a jellegzetes antitesteket, szükség esetén genetikai tesztet is végeznek, és ha a gyanú fennáll, vékonybél-biopsziával erősítik meg a diagnózist. Ha a cöliákia kizárható, de a panaszok megmaradnak, átmeneti, orvos által felügyelt gluténmentes étrend segíthet tisztázni, fennáll-e nem cöliákiás gluténérzékenység.

Ha a tünetek glutén elhagyására enyhülnek, majd visszatérnek, amikor újra fogyaszt belőle valaki, mindenképpen érdemes gasztroenterológushoz fordulni. Elsőként a cöliákiát kell kizárni, mert ez az az állapot, amely kezelés nélkül hosszú távon szövődményekhez vezethet. Gyakran összemossák a két állapotot, azonban ez komoly következményekkel járhat. Nem mindegy tehát, hogy autoimmun betegségről vagy érzékenységről van szó.

Minden, amit a gluténről tudni kell:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: