Mikortól számít asztmásnak valaki?

Fulladok a lépcsőn, párás időben nehezen veszek levegőt, éjjelenként sűrűn köhögök. Gyakori légúti panaszok, mégsem jelez mindegyik egyértelműen asztmát.

Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy milyen esetben állapítható meg az asztma diagnózisa.

Elhúzódó légúti tüneteim vannak - asztmás vagyok?

Igaz, hogy az asztmás beteg kórtörténetében visszatérő légúti tünetek szerepelnek, ám ezek önmagukban még nem egyenlőek az asztma diagnózisával. Elhúzódó köhögés jelentkezhet légúti fertőzést követően akár több héten át is. A terhelésre, például lépcsőzés során kialakuló fulladás érzés hátterében szívprobléma, vagy egyéb légúti betegség, például COPD is állhat. Nehézlégzést pedig akárstresszis okozhat. Az elhúzódó légúti tünetek kapcsán gondolni kell aposzt-covidlehetőségére is, panaszok esetén tehát a kivizsgálás mindenképp indokolt – hangsúlyozza dr. Tárnok Ildikó.

Az asztma diagnózisának két nélkülözhetetlen eleme

Azasztmaa légutak gyulladásával és fokozott érzékenységével járó krónikus légúti betegség.Tünetei a visszatérő sípoló kilégzés, nehézlégzés, mellkasi feszülés és köhögés, melyek leginkább éjszaka vagy kora reggel jelentkeznek, terhelésre súlyosbodnak.

Lényeges szempont, hogy a tünetek mikor, milyen körülmények között – például légúti fertőzések kapcsán, terhelésre, időjárás változásra, nevetésre, fokozott allergénterhelés mellett – lépnek fel, illetve rosszabbodnak. A kivizsgálás során ezért a tüdőgyógyász részletesen kikérdez a panaszokról, de szó esik még többek között a betegnél vagy a családban előforduló asztmás, allergiás megbetegedésekről is. A betegség kialakulásának kockázata ugyanis családi halmozódás esetén magasabb.

Az asztmára jellemző tünetek megléte az asztma diagnózisának nélkülözhetetlen eleme. Emellett a betegség diagnózisát szükségeslégzésfunkciós vizsgálattal– spirometria vagy teljestest-pletizmográfia - is megerősíteni. Légzésfunkciós vizsgálattal a be- és kilégzett levegő térfogatát (vitálkapacitás) és áramlási sebességét lehet mérni. Asztma esetén a légutak beszűkülnek, ez pedig először a kilégzésben okoz akadályt. Emiatt a kiáramló levegő mennyisége és áramlási sebessége is csökken. Légúti szűkület esetén a betegnek hörgőtágítót kell belélegeznie, ezt követően újra elvégzik a légzésfunkciós vizsgálatot. Asztmás betegnél típusosan jelentős javulást látható.

Tünetek és kivizsgálás

A címben feltett kérdésre reagálva dr. Tárnok Ildikó elmondta, ahhoz, hogy valakiről azt mondjuk, hogy asztmás, alapvetően szükséges, deönmagában nem elegendő a betegségre jellemző tünetek megléte. Az asztma diagnózisát valamilyen objektív légzésfunkciós vizsgálati módszerrel meg kell erősíteni.A kivizsgálás más irányba is folytatódik, ha például a betegnél a köhögésen kívül nincs más légúti tünet, ha a nehézlégzés szédüléssel, ájulással jár, vagy ha a hörgőtágító hatására nem javulnak a légzésfunkciós értékek. Ilyen esetekben ugyanis az elhúzódó légúti panaszok hátterében nagy valószínűséggel nem asztma áll.