Cukorbetegség gyermek- és tinédzserkorban

A cukorbetegség sajnos egyre gyakoribb jelenség a kiskorúak között is. Kialakulása a diabétesz típusától függően lehet örökletes, 1-es típusú, de leggyakrabban életmódfüggő, azaz 2-es típusú diabétesz.

Az első általában 4 és 6, illetve 10 és 14 éves kor között alakul ki, de akár csecsemőkorban is előfordulhat. A második jellemzően később, 10-19 éves kor között jelentkezik, elsősorban elhízott fiatalok körében, akik elhanyagolják a testmozgást. Bármelyik is legyen, amellyel érintett gyermekünk, egy biztos, a legnagyobb segítség az, ha minél korábban sikerül felállítani a helyes diagnózist, hiszen a kezeletlen cukorbetegség olyan súlyos egészségügyi szövődményekhez vezethet, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések (szívinfarktus, magas vérnyomás, stroke), vagy a szem- és veseproblémák.

De mire is kell odafigyelnünk?

Azonnal forduljunk orvoshoz, ha gyermekünkön az alábbi tüneteket észleljük, mert cukorbetegségre utalhat:

• gyakori vizeletürítés (főként éjszaka)
• megnövekedett szomjúságérzet
• fáradtság
• hirtelen és indokolatlan fogyás
• nehéz sebgyógyulás
• szemszárazság, homályos látás

A felsorolt tünetek esetében mindenképp végeztessünk vércukorszint vizsgálatot is, mert sajnos nagyon sok gyermek cukorbetegségére - elsősorban az 1-es típusú diabétesz esetében - csak akkor derül fény, amikor már diabéteszes ketoacidózis alakul ki náluk. Ilyenkor az inzulinhiánynak köszönhetően felborult zsíranyagcsere következtében a ketonok (például az aceton) felszaporodnak a vérben, ami akár tudatzavart, eszméletvesztést okozhat, szélsőséges esetben pedig életveszélyes is lehet. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek éves szinten körülbelül 1-10%-ánál alakul ki ilyen állapot, általában azért, mert ezek a gyermekek nem alkalmazták az inzulint vagy nem megfelelő mennyiségű inzulint kaptak. A ketoacidózis a 2-es típusú cukorbetegség estében ritkán fordul elő, elsősorban inkább tinédzserek, fiatal felnőttek esetében jellemző, akik hirtelen étrendi kihágásokkal felborítják a szénhidrátok és zsírok lebontásának kényes egyensúlyát a szervezetükben.

Együttélés a betegséggel fiatal korban

Amennyiben gyermekünket cukorbetegséggel diagnosztizálták a személyre szabott, egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, valamit a kezelőorvossal felállított megfelelő kezelési mód meghatározása jelentősen hozzájárulnak a maradandó egészségkárosodás elkerüléséhez! A fizikai tünetek orvoslása mellett azonban fontos, hogy gyermekünket támogassuk a betegség lelki feldolgozásában, hiszen életük jelentős változáson megy át: meg kell tanulniuk együtt élni a betegség gondolatával, a vércukorszint stabilan tartása miatt pedig sajnos sok minden tiltólistára kerül, ami szintén nagy lelki teher.

Annak érdekében, hogy gyermekünk a lehető legkevesebb esetben szenvedjen hátrányt betegsége miatt, őt és környezetét – tanárokat, nagyszülőket, barátokat - alaposan fel kell készíteni, hogy mire számítsanak egy átlagos napon, illetve vészhelyzet esetén. Óriási segítség lehet például, ha minden fontos információt leírunk, ami szükséges lehet ahhoz, hogy gyermekünk a megfelelő ellátásban részesülhessen. Mutassuk meg többször is, hogyan kell a vércukorszintet ellenőrizni és az inzulint beadni, magyarázzuk el miből mennyit ehet, és vegyük át a hipoglikémia (alacsony vércukorszint) tüneteit is, illetve azt hogy, mi a teendő abban az esetben ha ez az állapot lép fel. Egy személyre szabott, írott „használati utasítás”, mely mindezeket az információkat tartalmazza, akár életmentő is lehet, amíg a gyermek nem tudja önállóan és PONTOSAN! elmagyarázni, hogy mire van szüksége különféle helyzetekben. 

A lényeg, hogy ne keseredjünk el, szerencsére a megfelelő óvintézkedések, terápia és életmódbeli változtatások mellett ma már együtt lehet élni ezzel a betegséggel, az életminőség romlása nélkül.

Olvasd el ezt is!