Zöldhályog - A sikeres kezelés kulcsa – 2. rész

Mivel a zöldhályog (glaukóma) hosszútávú betegség, a kezelés sikerességéhez (azaz a látás megtartásához) elengedhetetlen a jó orvos-beteg kapcsolat. Nagyon fontos, hogy a kezelés részleteit (mit és mikor cseppentsen) a beteg világosan megértse, kétségeit, kérdéseit orvosával részletesen megbeszélje, valamint a cseppentés technikáját korrekten sajátítsa el és alkalmazza is a mindennapok során.

A szemcsepp alkalmazásának technikai sikeressége

Szemcseppet cseppenteni nem könnyű. A tabletták bevételéhez képest pedig kifejezetten nehéz feladat, hiszen a szemhéjszélen és a kötőhártyán elhelyezkedő mechanikai receptorok nem tudják jól érzékelni azt, hogy a szemcsepp valóban a szemrésbe esik-e be, vagy csak a szemhéj szélére, ami nem megfelelő. Ezért a cseppentések egy része valójában sikertelen lehet. A sikeres vagy sikertelen becseppentést a beteg érzés alapján nem tudja elkülöníteni. Tudnunk kell, hogy a helyes szemcseppentést pusztán a gyógyszer (csepp) kísérő iratából nem lehet kellően jól megtanulni. Sokaknak technikai bemutatás, próba és gyakorlás szükséges, különösen akkor, ha a kezelt szem látótere már jelentősen károsodott. Ha a szemcseppet sikerrel cseppentette be valaki, mindkét szemét lazán, kb. 3 percre csukva kell tartania ahhoz, hogy a szemcsepp a szemgolyóba megfelelően felszívódjon.

Ha nem így jár el, hanem szemrését összeszorítja, a csepp jelentős része a bőrre kerül, és nem szívódik fel a szembe. Ha pedig pislog a cseppentés után, akkor a szemcsepp oldata a könnyel együtt a könny-orr vezetéken keresztül az orrba folyik le. Így mindkét esetben az optimálisan elérhetőnél kisebb lesz a valójában elért szemnyomás csökkenés. A szemcseppek hatóanyagainak a szervezet egészébe történő felszívódását elkerülendő, az alkalmazási előiratokban a könny-orr vezeték ujjal való összenyomását (kompresszióját) ajánlják. Azonban ezt technikailag helyesen kivitelezni általában nem sikerül. Ha a könnypont környékére ujjunkkal nyomást gyakorlunk, de a nyomva tartást nem megfelelően végezzük, esetleg a nyomás erősségét változtatjuk, akkor pumpáló, szívó hatás keletkezik. Emiatt a becseppentett szemcseppnek jóval nagyobb része távozik a könny- orr vezetéken át, mintha a könnypont összenyomását egyáltalán nem végeztük volna. A vastag ujjú betegek, az idősebb, technikailag nem ügyes személyek különösen rosszul alkalmazzák a könnypont kompressziós manővert. Ezért, ha betanítás nincs vagy már a betanításnál látható a sikertelenség, ezt a technikát nem célszerű alkalmazni.

Közös döntés kell: a beteg és a szemorvos egyeztessen

Egy kezelés hosszútávon nem lesz sikeres, ha a kezelést végző orvos és a beteg nem egyeztet megfelelően a kezelésről. Ugyanaz a szemcsepp kezelés, ami az egyik zöldhályogos személy számára jól tolerált és könnyen kivitelezhető, egy másik beteg számára nagy nehézségeket okozhat. Emiatt sikertelenné válhat a kezelés, vagy a beteg nem is alkalmazza a gyógyszert, és kezeletlen marad. Az egyéni érzékenység a szemcsepp okozta csípő érzésre, az enyhe szemvörösségre vonatkozóan eltérő. Éppen ezért optimális esetben (a gyakorlatban sajnos nem gyakran) a szemorvosnak részletesen ismertetnie kell a felírt és a kezelésbe bevonandó készítmény hatásait, mellékhatásait, becseppentésének legjobb módját, és fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy mikor igényel a cseppentéssel kapcsolatos diszkomfort érzés vagy egyéb panasz a tervezettnél korábbi, vagy azon felüli konzultációt. Mivel ez nem mindig történik meg automatikusan, minden betegnek célszerű rákérdeznie egy kezelésváltás esetén a fenti kérdésekre. A közös döntés elmaradása, az orvos részéről történő egyoldalú utasítások kinyilvánítása biztosan nem eredményezi a beteg- együttműködés megfelelő voltát, és nem szolgálja a kezelés sikerességét.

A gondozás minősége

A közös döntésen túl a gondozás a szemészeti vizsgálatokon történő rendszeres megjelenést is magában foglalja. Ez nyilvánvalóan időigényes, egyes esetekben az életmóddal, munkával nehezen összeegyeztethető. A rendszeres, tervezett szemészeti vizsgálat, mely szükségszerűen tartalmazza a látótérvizsgálatot és az optikai koherencia tomográfia (OCT) vizsgálatot is, elengedhetetlen ahhoz, hogy a glaukóma romlását már korai állapotban felismerjék, és a mindennapi élet szempontjából jelentős látásromlás kialakulását kezelésváltással megelőzzék.

A korrekt zöldhályog gondozási vizit időigényes, azonban az egy betegre jutó idő a szokásos ellátás során limitált. Mind nemzetközileg, mind a hazai gyakorlatban gyakran csupán rész-vizsgálatok (például szemnyomás mérés és szemcsepp felírás) történnek meg a vizit keretében. Nem ritka, hogy a betegség romlásának mérésére szolgáló látótér és OCT vizsgálatra éveken át nem kerül sor, vagy a vizsgálat nem a kellő gyakorisággal, illetve kellő minőségben történik meg. Az elektronikus receptfelírás bevezetése újabb lehetőséget teremt a szükséges részletes vizitek elkerülésére. Fontos, hogy a szemnyomás megmérése egy fehér köpenyt viselő, nem orvos személy (optometrista, asszisztens) által nem tekinthető glaukómás gondozásnak.

"Az így “gondozott” betegek állapota általában kezelés mellett is jelentősen romlik, és idővel a súlyos látásromlás ébreszti rá a betegeket arra, hogy az éveken át történő ellátásuk nem volt megfelelő. Éppen ezért a beteg eldöntheti, hogy az adott ellátóval folytatja-e hosszútávon is a glaukóma gondozását, vagy más, nagyobb mértékben megfelelő ellátót keres, amennyiben a gondozás nyilvánvalóan nem felel meg a szakmai elvárásoknak, illetve nem eredményes. A nem optimális gondozás végeredményként jelentkező, vissza már nem fordítható látásromlást ugyanis a beteg szenvedi el. Emiatt a megfelelő időben való döntés az ő joga és később nem pótolható lehetősége" - mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

Olvasd el ezt is!