Melanoma – Így ismerd fel – 2. rész

Világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribb a melanoma előfordulása: az újonnan diagnosztizált hazai esetek száma ma már eléri az évi 3 ezret.

A diagnózis után

A melanoma klinikai gyanúját a bőrelváltozás sebészi eltávolítása és szövettani vizsgálata követi, illetve annak meghatározása, hogy a betegség mennyire előrehaladott. Ha a szövettani vizsgálat alapján magas kockázatú melanoma igazolódik, akkor az úgynevezett őrszemnyirokcsomó-mintavételt (orvosi szóval biopsziát) alkalmazzák. Ezzel megállapítható, hogy a daganatos betegség továbbterjedt-e a nyirokrendszerben. Az esetleges távoli áttétek kimutatására részletes radiológiai CT-, MR-, Pet CT- vagy UH-vizsgálatot végeznek. A vizsgálati információk alapján a betegséget az I-től IV-ig stádiumokba sorolják. Ha a melanoma már megjelent a nyirokcsomókban, akkor a betegség automatikusan a III-as stádiumba kerül, és ilyenkor a bőronkológus szakorvosok a melanoma kimetszése után kigészítő gyógyszeres terápiát (orvosi szakszóval adjuváns) javasolhatnak.

A rendszeres bőrgyógyászati szűrés jelentőségét húzza alá, hogy a melanoma nemcsak az anyajegyek talaján jelentkezhet: háromnegyedük nem anyajegyekben, hanem látszólag normális bőrfelületen fejlődik ki.

Ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, onnan testünk nyirok- vagy véráramába – ezáltal a belső szervekbe – kerülhet, és elkezdődhet az áttétek kialakulása. A betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában ismét jelentkezhet.

Hogyan figyeljünk jobban?

A szakemberek a kutatás eredményeit összegezve hangsúlyozták: a melanoma megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos ismeretek széles körű elterjesztése prioritás, és ehhez az alábbi fontos tanácsokat adták.

Ismerjük meg, és ismerjük fel a gyanús jeleket!

Mivel a melanomát az esetek több mint felében a beteg saját maga fedezi fel, nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, hogy milyen elváltozásokkal kell azonnal orvoshoz fordulni. A Szegedi Tudományegyetemen ez év elején elvégzett – és itt továbbra is elérhető – felmérés alapján a szakorvosok arra a következtetésre jutottak, hogy egy anyajegy- és bőrrákfotókból álló kvíz megoldásával és ellenőrzésével akár egy nyolcéves gyerek is képes nagy biztonsággal megállapítani, hogy mely bőrelváltozásokkal szükséges mindenképp bőrgyógyászt felkeresni.Jó képek alapján, gyorsan, intuitív alapon elsajátíthatóak a melanoma felismeréséhez szükséges alapismeretek.

Csak a precíz önvizsgálat hatásos!

Fontos, hogy az önvizsgálat rendszeres és alapos legyen, illetve minden testtájat érintsen. A hazai kutatáshoz hasonló metodikával készített görög és amerikai vizsgálat összefüggést talált a betegek által végzett önvizsgálat és a korai felismerés között, míg ugyanez nem volt megállapítható a magyar adatokból. A szakértők szerint ennek az az oka, hogy bár a hazai betegek kétharmada végez valamiféle önvizsgálatot, nem tudják pontosan, hogy mit kell keresniük, illetve mire kell figyelniük a bőrükön. Minden negyedik amerikai beteg és minden ötödik görög beteg melanomáról készült fényképeket is használ az önellenőrzéshez; itthon ez az arány mindössze 4 százalék.

Figyeljünk fokozottan egymásra!

Fontos, hogy figyeljünk a családtagjainkra, különösen azokra, akiknek nehézséget jelent az önvizsgálatot önállóan elvégezniük. A szegedi kutatásban megkérdezett páciensek mintegy fele jelezte, hogy családtag vagy közeli barát segít figyelni az anyajegyeit, ellenőrizni a bőrét, ötből egy esetben pedig családtag, barát vagy partner fedezte fel az elváltozást.

Az egymásra figyelés hasznosságát alátámasztja, hogy a Görögországban elvégzett hasonló vizsgálat egyik fő megállapítása az volt, hogy a korai felismerést befolyásoló legfontosabb tényező az önvizsgálat mellett a családi állapot: a házasok esetében ugyanis háromszor gyakrabban fedezték fel az 1 milliméternél vékonyabb daganatokat.

Legyen éves rutin a melanomaszűrés is!

A nagy népegészségügyi szűrővizsgálatokhoz – mellrákszűréshez, méhnyakszűréshez – hasonlóan kerüljön be a naptárunkba az évenkénti dermatoszkópos melanomaszűrés! A melanoma diagnosztizálását megelőző évben a kutatásban szereplő betegek háromnegyede (72 százalék) rendszeresen járt egészségügyi szakemberhez valamilyen egészségügyi okból, de mindössze 13 százalékuk beszélgetett valaha orvosával a bőrrákról, és 10-ből csak 1 embernek említették, hogy veszélyeztetett melanoma szempontjából, és mondták el, hogy hogyan és mit kell figyelnie a bőrén.

Vonjuk be a gyermekeket!

Az elmúlt évtizedben nyugat-európai programok mutattak rá, hogy már gyermekkorban érdemes elkezdeni a bőrrákkal kapcsolatos felvilágosítást és ismeretterjesztést. Az akár óvodáskorú gyermekek esetében a korosztálynak megfelelő ismeretek átadása nagyságrendekkel javította a napfény elleni védekezéssel kapcsolatos tudást. A korai életkorban elsajátított prevenciós szokások pedig a nyilatkozó szakorvosok szerint nagyobb valószínűséggel maradhatnak meg a későbbi életszakaszokban is.

Minden nap számít!

A bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a gyanús – vagy felismert – bőrelváltozásokkal egy percet sem szabad várni, ezekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. A halogatás gyakori jelenség az érintettek körében: minden harmadik melanomás beteg egy évnél is többet várt, mire szakorvosi segítséget kért. Ráadásul a betegek fele (48%) egyszerűen nem aggódott a fennálló bőrelváltozás miatt, kisebb részük az időhiányt, egyéb egészségügyi problémákat vagy munkahelyi okokat jelölt meg a késlekedés okaként.

Olvasd el ezt is!