Számos olyan betegség létezik, amely a vizelet mennyiségének és minőségének megváltozásával jár. Éppen ezért a vizelet elemzése az egyik legősibb orvosi vizsgálatok közé tartozik. Sokféle kóros állapotra, valamint a vesék és a vizeletelvezető rendszer betegségeire lehet következtetni belőle.

Magyarországon minden tizedik ember érintett valamelyik vesebetegségben, holott ezek nagyrésze odafigyeléssel és szűrővizsgálatokkal megelőzhető lenne. A közelgő vese világnap alkalmából a Budai Egészségközpont szakorvosa összefoglalja, milyen elváltozásokra utalhat a vizeletünk aktuális színe.

„A veséknek nélkülözhetetlen szerepük van szervezetünk anyagcseréjében és méregtelenítésében. Ha a vesék jól működnek, akkor a vérből kiválasztott ártalmas anyagok a vizelettel távoznak a szervezetünkből. Így a vizelet elengedhetetlen szerepet játszik a szervezetünk dinamikus egyensúlyának fenntartásában. Vizeléskor érdemes megfigyelni, hogy milyen sugárban ürül a vizelet, milyen a hólyag záróizomzatának működése, kíséri-e a vizelést valamilyen panasz, továbbá, hogy mennyi a vizelet napi mennyisége, illetve színe” – mondta Dr. Kálmán Éva, a Budai Egészségközpont nephrológus, belgyógyász szakorvosa.

Milyen árnyalatai lehetnek a vizeletnek?

Színtelen, átlátszó

Ha a vizelet szinte átlátszó, lehet, hogy túl sokat ittunk, bár napjainkban általában inkább a szervezet dehidratáltsága a jellemző. A szomjúság már egy vészjelzés a szervezettől. Azonban ennek épp a fordítottja, a túlzásba vitt folyadékfogyasztás sem egészséges. Nagy melegben, állandó magas hőmérsékletben dolgozva, illetve sportoláskor a folyadékpótlás mellett az ásványi anyagok pótlására is ügyelni kell. A színtelen vizelet továbbá a cukorbetegség egyik első jele is lehet. Diabétesz során a vérben túl sok cukor halmozódik fel, amire a szervezet fokozott szomjúságérzettel reagál. Ilyenkor több folyadékot fogyasztunk, amivel testünk megpróbálja kimosni a felesleges cukormennyiséget. Ennek következtében gyakrabban jelentkezik vizelési inger, és a vizelet színtelenné válik.

Fehéres, opálos

Ha a vese kóros, nagy mennyiségű fehérjét ürít, a vizelet zavaros, opálos lesz. Ilyenkor pontos, számszerű fehérjemeghatározást kell végezni egyéb kiegészítő laborvizsgálatokkal, hogy az esetleges vesebetegség gyanúját kizárják vagy alátámasszák az orvosok.

Halványsárga

A zavarmentes, halványsárga szín azt mutatja, hogy minden rendben van, ez az egészséges szervezet vizeletének színe. Hidratáltságra utal, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a vese elvégezze a vértisztító feladatát. Mindössze a reggeli első vizeletre jellemző, hogy valamivel erősebb szagú, illetve sötétebb. Ez azonban teljesen normális, mivel éjszaka sokáig tárolódott a húgyhólyagban a vizelet, így besűrűsödött. Ilyenkor több benne a vese által kiválasztott méreganyag, épp ezért kérik laborvizsgálathoz is a reggeli első vizelet középsugarát.

Sötét narancssárga

Ha napközben is sötétebb a vizeletünk, az egyrészt folyadékhiányra utalhat, ilyenkor ugyanis a vese kevesebb folyadékkal mossa át a vért, ezáltal sötétebb lesz a színe. A dehidratáció hosszú távon megnehezíti a szervezet normális működését, ami a vese kóros működését eredményezheti. A sötét vizelet ezenkívül epeproblémára is utalhat. A máj méregtelenítése közben keletkezett anyagok tárolója az epe, aminek festéke betegség esetén megfesti a vizeletet is. A helyzet súlyosságától függően a sárgaság a szemfehérjén és a bőrön is jelentkezik. Jellemző tünet még a jobb bordaív alatti érzékenység is. Ha tehát hosszabb ideje tapasztaljuk valamelyik tünetet, mindenképpen forduljunk belgyógyász szakemberhez, hiszen lehet, hogy valamilyen májbetegségünk van.

Piros, rózsaszín

Ha nem ettünk valamilyen nagyon erősen piros színű gyümölcsöt vagy zöldséget (például céklát), akkor a vértől lesz ilyen színű a vizelet. Nők esetében a menstruáció idején utóbbi természetes jelenség, de amennyiben egyik lehetőség sem áll fenn, mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert a véres vizelet komoly húgyúti betegségekre hívja fel a figyelmet. Okozhatja vesekő a tünetet, illetve húgyúti fertőzés, de ritkán daganat is állhat a háttérben.

„Veséink védelme érdekében érdemes megfogadnunk néhány egyszerű, de annál fontosabb tanácsot. Az egyik legfontosabb, hogy fogyasszunk napi 2-2,5 liter vizet, emellett pedig étkezzünk egészségesen és kerüljük a túlsúlyt.Figyeljünk a vérnyomásunkra, és tartsuk karban magunkat rendszeres testmozgással, illetve ne dohányozzunk. Kerüljük a vény nélküli gyógyszerek huzamos ideig tartó szedését, mert ezek némelyike rendszeres alkalmazás esetén vesekárosodást okozhat. Fontos továbbá, hogy rendszeresen ellenőriztessük a vércukorszintünket, hiszen a cukorbetegek mintegy felénél alakul ki vesekárosodás, ami mérsékelhető vagy akár teljesen elkerülhető, ha idejében észleljük. Egészségesen is ajánlatos évente legalább egyszer felkeresni a háziorvost egy általános vizsgálatra, és egy laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatot kérni. Ha egy vagy több magas kockázati tényezővel rendelkezünk, például cukorbetegségben, magas vérnyomásban szenvedünk, túlsúllyal küzdünk, illetve, ha a családban már előfordult vesebetegség, akkor a vesefunkciók rendszeres ellenőriztetése különösen fontos” – hangsúlyozta Dr. Kálmán Éva.