Sajnos nem csak kétféle cukorbetegség létezik - Ismert meg a fajtáit!

Terhességi cukorbetegség

Aterhességi cukorbetegégnek-gestaciosdiabetes- azt az állapotot nevezzük, amikor a magas vércukorszintre a várandósság során derül fény. Erre vannak hajlamosító tényezők, mint például a terhességet megelőző IR,prediabetes, túlsúly, 35 évnél idősebb életkor, előző terhességnél fellépő cukorbetegség, családi halmozódás. A várandósság során eleve egy inzulinrezisztens állapot áll fenn, így nagyobb az esély a bekövetkező hormonális változások miatt arra, hogy a kismamánál cukorbetegség lépjen fel. Mivel a probléma legtöbbször nem jár semmilyen tünettel, ezért a terhesség során minimum egyszer kötelező a szénhidrátanyagcsere ellenőrzése terheléses vércukorméréssel(OGTT) Amennyiben a kórelőzmény miatt nagyobb az esély a terhességi cukorbetegségre, úgy kétszer is indokolt lehet a vizsgálat. A rizikócsoport szűrését már a 16-18. terhességi héten elvégzik, ha ez negatív eredményt ad a 24–28. héten megismétlik a vizsgálatot. A terhesség ez utóbbi időszakában végzendő el a terheléses vércukorvizsgálat a szénhidrátanyagcsere szempontjából nem veszélyeztetett csoportba tartozó kismamák körében is. Az állapot nagy veszélyeket rejt kezeletlen esetben a babára és az anyukára nézve is (fertőzésveszély, nagy születési súly, vetélés, szülési komplikációk, magasvérnyomás stb.), ezért fontos, hogy mielőbb felismerésre kerüljön a probléma és megfelelő terápiában részesüljön a kismama. Az esetek nagy részében a szülést követően a vércukorszint rendeződik, további terápiára nem szorul az érintett, mivel azonban a későbbiekben megnő a cukorbetegség rizikója, ezért szorosabbutánkövetéstigényel!

MODY

A MODY -maturityonsetdiabetes oftheyoung, vagyis fiatalon, általában 25 éves kor alatt, manifesztálódó diabetes- a cukorbetegség egy ritka formája, mely erős családi halmozódást mutat. Az állapotot egyetlen gén mutációja okozza (monogénesdiabétesz). Eddig már 13-at sikerült azonosítani, melyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A legismertebbek: HNF1-alfa, HNF1-béta, HNF4-alfa vagy aglucokinase-gén. Ezen diabetes fajta jó oldala, hogy legtöbb mutáció esetén nincs szükség inzulinra a kezeléséhez, elegendő azéletmódterápiaés/vagy agyógyszeres terápia (attól függően, hogy melyik gén mutációja áll a háttérben). A leggyakoribb MODY, a HNF1A- MODY esetében azonban sajnos a vércukorszintek gyorsan emelkednek. Szerencsére ez a MODY típus nagyon jól reagálszulfanilureakezelésre. Ezen betegek körében sajnos előfordulhat, hogy egy idő után már nem elég ez a terápia kezelés és inzulinra szorulnak. Diagnosztizálása nehéz, sokan 2-es típusként kezdik kezelni, ám ha valakiben felmerül a gyanú, úgy antitestek vizsgálata, C-peptidmérés, valamint genetikai vizsgálat indokolt, hogy bebizonyosodjon a MODY jelenléte. Hazánkban 2009-től van lehetőség a leggyakoribbmonogénesdiabéteszek genetikai diagnosztizálására.

LADA

A LADA - (latentautoimmunediabetes inadults) - lassú kialakulású autoimmun diabetes a felnőttkorban- a LADA nem önálló kórkép, hanem az 1-es típusú diabetes mellitus lassú progressziójú formája és ezért már a diagnosztizáláskor indokolt azinzulinkezelés. Klinikailag a 2-es típustól az elkülönítése nehéz lehet, bár általában jellemző, hogy a beteg nem túlsúlyos, és kezelésére hosszabb távon nem elegendő az életmód terápia plusz gyógyszeres terápia. Diagnózisában azautoantitest(GADA, ICA) kimutatása a döntő. A jelenlévő antitestek károsítják a bétasejteket és így abszolút inzulinhiány jön létre, ezért azautoantitestekkimutatása mellett az alacsony inzulin termelést mutató C-peptidérték is segít eldönteni, milyen diabétesszel is állunk szemben- mondja dr. Borús Hajnal, a Cukorbetegközpontdiabetológusa.

További lehetőségek

A cukorbetegség kialakulásának hátterében számos ok húzódhat, így megkülönböztetünk további altípusokat. Diabétesz alakulhat ki hasnyálmirigyet károsító betegségek (pl. hasnyálmirigyrák, hasnyálmirigygyulladás,stb.) következményeképp (pancreatogéndiabétesz). Találkozhatunk gyógyszerek indukálta diabétesszel (iatrogendiabétesz). Itt talán a legismertebb a szteroid indukálta diabétesz, de a bétablokkolók,tiaziddiuretikumokvagy a súlygyarapodást előidézőantipszichotikumokis rendelkeznek ilyen hatással. Egyes ritka genetikai betegségek (pl.: cisztásfibrózis,hemokromatózis,Alströmszindróma, Wolfram szindróma) esetén is kialakulhat. A betegségnek azonban számos egyéb oka is lehet, ugyanis vírusfertőzések, hormonális vagy immunológiai okok is lehetnek a háttérben.

A cukorbetegség igen komoly népegészségügyi probléma. Mintegy 422 millió ember szenved diabéteszbenvilágszerte.