Drasztikus statisztika: óránként 1-2 fővel nő a műtétre várakozók listája

Akár 2 és fél évet is várni kell egy-egy műtétre ma Magyarországon!

Sokaknak talán be sem kell mutatni a helyzetet: a koronavírus járvány következtében komoly mértékben megnőttek a várakozási idők a műtétek tekintetében. A helyzet nem javult, sőt a számok egyre megdöbbentőbbek.

Lesújtóak a számok: a 2021 decemberi adatok alapján hazánk kórházaiban több mint 50 ezer ember vár arra, hogy elvégezzék a műtétjét.

A szám pár hónap alatt elképesztően sokat nőtt, hiszen nyáron 35 ezren voltak. A koronavírus-járvány kitörése óta egyre rosszabb a helyzet, rengeteg páciens operációját kellett elhalasztani, s ezekhez természetesen jöttek újabb betegek is, akiknek orvosa az utóbbi hónapokban mondta ki: beavatkozásra van szükségük.

A legtöbb ember szemműtétre, szürkehályog-beavatkozásra vár – ők 17 ezren vannak -, második helyen a térdprotézisre szorulók állnak, itt 9 ezres a lista. Csípőprotézisre 7600 betegnek lenne szüksége, de laparoszkópos epekőműtétre is sokan várnak, a friss adatok szerint az ő számuk is eléri az ezret.

Az első tíz műtét-típus között van a szaruhártya operáció, a katéteres szívbillentyű-beültetés, sérvműtétek, hasi sérvműtét, gerincstabilizáló beavatkozás, pajzsmirigy-operációk és utológiai műtétek.

Aki kíváncsi a pontos számokra, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján részletesen is rákereshet a különféle beavatkozásokra és a várakozók számára – az adatok meglehetősen sokkolóak.

A várólisták csökkentésére 2021-ben és 2022-ben 22 milliárd forintot költenek, mert a helyzetet sürgősen orvosolni kell – tudatta a NEAK.

Az alapkezelő arról is beszámolt, hogy várólista jelenleg 34 féle típusú ellátásnál van, 30 ellátási típus esetében pedig előjegyzési listát készítenek. Ez azt jelenti, hogy az utóbbira azokat a pácienseket írják fel, akik nem élnek a lehetőséggel, hogy a lehető leghamarabb elvégezzék rajtuk a beavatkozást, ugyanis nincsenek műthető állapotban.

A jó hír ellenben az, hogy már 2021-ben is 41 milliárd forint plusz összeg jutott a várakozási idők csökkentésére. Minden intézmény 30 százalékkal több pénzt kap egy-egy operációra, a többlet összeg 80 százalékát pedig az egészségügyi dolgozók bérébe kell visszaforgatni.

Ez a téma is érdekes lehet:

A várakozási időt illető probléma évek óta fennáll, azonban mielőtt kitört a koronavírus-járvány, 25 és 28 ezer között mozgott a várólistákon levő páciensek száma a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szerint.

Amint látható, a pandémia súlyosbított a helyzeten, ám a 2019 nyári OECD-adatok alapján Magyarország ebben a tekintetben még így is a legjobb 10 közé került, vagyis hazánkban előbb lehetett igénybe venni beavatkozásokat, mint másutt.

Nem nehéz belátni azonban, hogy ha egy műtét esetében 1-2 év a várakozási idő, a beteg állapota jelentősen romolhat, akár meg is halhat. Sokan nem tudják megvárni, míg sorra jutnak a listán – s ha van rá módjuk, a magánegészségügyi intézményekben keresnek megoldást, ahol azonban sok esetben többszázezer, akár 1 millió forint is lehet egy műtét ára.

Mindez súlyos kérdést vet fel - mennyit ér az életünk? Kinek van lehetősége hitelt felvenni, kölcsönkérni, erején felül megteremteni a pénzt az operációjára?

A betegszám növekedése a magánszektorban is érezhető, ezért már itt sem biztos, hogy a lehető leghamarabb sorra jut a páciens. A 2 évhez képest azonban mindenképp biztatóbb a helyzet.