Amikor a nanotechnológiát említjük, a legtöbben a jövő technológiájára gondolnak, scifi és más ilyen jellegű filmek jutnak az eszükbe, laborok, ahol a tudósok kis Petri csészékkel foglalatoskodnak.
Pedig ez nem így van, a nanorészecskék világa már régen itt van, közülük is a nanoezüstöt használjuk a leggyakrabban. Sajnos azonban kiderült, hogy a spermiumokra nagyon nincsen jó hatással - ahogyan sok egyéb sejtre sem.
Fura, de tény, hogy a nanorészecskék világa most is jelen van a mindennapjainkban. A nanoezüst kiemelkedik ezek közül is, főként antibakteriális tulajdonságai miatt. Mivel ezt a lehetőséget hordozzák - a nanoezüst, vagyis a 100 nanométernél kisebb ezüstrészecskék elpusztítják a kórokozókat - így érthető, hogy elég sok dologban hasznosítjuk őket. A csomagolóanyagok innovációja is ezzel az anyaggal valósulhat meg, de a textilipar is előszeretettel alkalmazza, sőt, a vegyi és kozmetikai ipar is – gondoljunk csak az izzadásgátlókra.
A nanoezüst tehát az életünk része, de azzal, hogy képes kiirtani a baktériumokat, sajnos más sejtekre is ártalmas lehet. Kínai tudósok egy csoportja éppen ezért a spermiumokra gyakorolt hatását is tesztelte.
Attól függően, hogy mekkora mennyiségű nanorészecskének, és mennyi ideig tették ki a spermiumokat (a kísérletben 60 perc volt a leghosszabb kitettség), a spermiumokra gyakorolt romboló hatás egyre durvábban fokozódott. Jellemzően a spermiumok fejét érte a károsodás, ahol az örökítőanyag is található, és sajnos a DNS-t is érintette a károsodás.
Ez pedig azt is jelenti, hogynem csak a férfiak termékenységét sodorhatja veszélybe a nanoezüstnek való hosszas kitettség, hanem az esetlegesen megfogant magzat esetében is növekedhet a genetikai problémák kialakulásának esélyen - mondja Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember.
A feketeleves a dologban az, hogy nem nagyon tudjuk kikerülni a nanorészecskékkel való érintkezést, hiszen annyira a mindennapjainkba ivódtak. Más oldalról kell hát közelíteni, és gondoskodni kell arról, hogy a lehető legtökéletesebben működjön a spermatogenezis, vagyis a spermiumok képzése, hiszen így minimalizálható a veszteség, amit a roncsolás okoz.
Ehhez tápanyagokra van szükség, melyeket ma már pusztán az étkezésből fedezni a legtöbb esetben nem lehet, így sokan a férfivitaminok felé fordulnak. Ez jó ötlet, hiszen komoly segítséget is tudnak nyújtani, de ehhez mindenképpen szerves kötésben kell tartalmazzák az anyagokat, vagyis -citrát és -glükonát kötési formákban, és komplexnek is kell lenniük. Mindkét tényező a hasznosulás miatt fontos, előbbi akár 80%-kal is javítja az egyes anyagok felszívódását.
A komplexitás pedig azért is fontos, mert így minden olyan anyaghoz hozzájuthatunk, mely a termelést segíti elő, és azokhoz is, melyek a spermiumokat védik a külső behatásoktól, amire a fenti tények ismeretében szükségük is van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.