Ha egy ember összeesik, nem lélegzik és nincs pulzusa, még van esélye a túlélésre. Ehhez azonban szakértő segítség kell, vagy elektromos sokk – a defibrillátor működése nem nehéz és irányítja is az életmentőt.
Sajnos, a szívroham nap mint nap sok száz embert ragad el a világon, ilyen-olyan okokból. Természetesen nem mindenki hal bele, de ehhez szükséges mások segítsége. Amikor valaki összeesik, légzése és pulzusa nincs, még túlélheti a hirtelen keringésleállást.
Ilyen esetekben olyan gyorsan ver a szív, hogy már nem képes a vér pumpálására, a szívizomzat elektromos tevékenysége kaotikusba vált át. Az állapot neve kamrafibrilláció. Ahhoz, hogy az ember túléljen egy ilyen esetet, elektromos sokkot kell kiváltani, ami a defibrillátorral lehetséges. Minél gyorsabban tudjuk használni a betegen, annál nagyobb a valószínűsége, hogy visszahozhatjuk őt az életbe.
A defibrillátor használatával kapcsolatban gyakran hangzik el a „minden perc számít” mondat, mivel ez tény: minden perc, amely alatt nem érkezik segítség, 10 százalékkal csökkenti a beteg esélyét az életben maradásra. Az agykárosodás 3-5 percen belül elindul.Szívritmuszavar áll a háttérben, amennyiben a tünetek jelentkezése és a halál bekövetkezése között legfeljebb 1 órányi idő telik el. Ez a hirtelen szívhalál.
Kamrafibrilláció esetén lehetetlenné válik a szív mechanikai működése, összehúzódása. Leáll a keringés, így az agy, a szívizomzat és a szervek se kapnak vért. Mindez leggyakrabban azért következik be, mert akut oxigéngiányos állapot lép fel, de kialakulhat a szervezet ionháztartás-zavara, megerőltetés, a mellkast ért erős ütés (például baleset) következtében is. A beteg azonnal eszméletét veszíti, leáll a pulzusa és a légzése.
Hirtelen szívhalált okozhat a szívizom elfajulás, a jobb kamrai szívizom elfajulása, a szív egy részének zsírosodása, a szívbillentyű nem megfelelő működése vagy a koszorúérgörcs is, mely fokozott terhelésnél léphet fel. Nem kizárt azonban az sem, hogy az embernél valamilyen személyes probléma okozza a halálos szíveseményt.
Amennyiben a beteg nincs magánál, nem lélegzik, azonnali sokkra lehet szükség az élete megmentéséhez.
A defibrillátor vagy AED (automata külső defibrillátor) elektródákkal csatlakoztatható a betegre, s így képes elemezni a szívritmust, EKG-t készíteni és kommunikálni az elsősegélyt nyújtó személlyel. Ha kamrafibrillációt észlel, figyelmeztet: szükség van elektrosokkra – így annak, aki használja, csupán engedélyeznie kell azt egy gomb megnyomásával, s elindul az életmentő áramütés.
Vannak AED defibrillátorok, melyekhez be kell helyezni egy telepet, hogy bekapcsoljanak, másoknál elég, ha bekapcsoljuk a készüléket. Az eszköz elvégez egy öntesztet, majd kiírja, hogy helyezzük a segítségre szoruló emberre az elektródákat.
Ilyenkor a beteg mellkasát szabaddá kell tenni – megtörölni, ha nedves -, és eltávolítani az elektródákról a védőfóliát. Azokat csak így lehet a mellkasra tapasztani. Ha kész, ellenőrizni kell, megfelelően csatlakoznak-e a készülékhez az elektródák, s ha igen, kezdődhet az életmentés.
Fontos tudnivaló, hogy elemzés során nem szabad a beteghez érni, mert ez megzavarhatja az eredmény készítését. Az AED-k hangos vagy szöveges üzenetekkel segítséget is adnak az életmentéshez. Mielőtt sokkoljuk az eszméletlen embert, még egyszer meg kell bizonyosodni róla, hogy senki nem ér hozzá, mert áramütés érheti.
A sokkolás során a páciens összerándul. A készülék jelzi, hogy a sokk leadása megtörtént. Ezt követően azonban még 2 percig szükséges folytatni az újraélesztést, ha az életjelek nem térnek vissza. Ismét elemzést kell végezni a defibrillátor segítségével és újra sokkolni.
Amennyiben a készülék azt az üzenetet adja, hogy nem javasolt a sokk, az újraélesztést folyamatosan kell végezni és 2 percenként újra analizáltatni a beteg állapotát, míg a mentők ki nem érkeznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.