Vannak hipoallergén állatok?

Rengeteg olyan ember él a világon, akinek az allergia a mindennapjai része. Számos tévhit, mítosz kering ugyanakkor erről a témáról, melyekkel kapcsolatban nem árt tisztán látni.

Ki ne találkozott volna már allergiás ismerőssel, baráttal, családtaggal? Az allergia lényegében egy szokatlan vagy eltúlzott immunválasz, melyet egy adott anyag vált ki. A tünetek között gyakori a szemviszketés, zihálás, tüsszögés. Sokaknál kellemetlenséget, kényelmetlenséget okoznak az allergia reakciói, de sajnos olyanok is vannak, akik számára életveszélyt jelenthetnek.

Milyen tévhitek keringenek az allergia kapcsán?

Cikkünk első részében az első 5-öt tekintettük át. Lássuk a többit is.

6. A megfázás és az allergia ugyanaz: tévhit. Igaz ugyan, hogy a megfázás és az allergia bizonyos tüneteken osztozik – ilyen az orrfolyás és a könnyezés -, ám cseppet sem tekinthető ugyanolyannak a kettő. A megfázás-tüneteket a vírusra, az allergiát az allergénre adott immunválasz okozza.Fontos különbség az is, hogy egy megfázás 1-2 hétig húzódik el, míg az allergia képes olyakor az ember egész életében kitartani.

7. A rövidszőrű macskák és kutyák nem okoznak allergiát: ez is tévhit. Előfordul, hogy egyes fajták kevésbé váltanak ki allergiát. A tüneteket viszont nem az állat szőre okozza. Sokkal inkább az elhalt hámsejtek, a nyál és a vizelet.Ráadásul, az állatok szőre kiválóan be tudja gyűjteni a polleneket, a penész spórákat és egyéb kültéri allergéneket.

8. Léteznek hipoallergén fajták: tévhit, bár sokan hisznek abban, hogy egyes macskák és kutyák „hipoallergének”, vagyis nem váltanak ki allergiás tüneteket. Ilyen fajták azonban nem léteznek. Az, hogy érzékenyek vagyunk-e az állatra, nem fajta- vagy szőrhossz-függő, s a vedlés mennyisége sem befolyásolja.

9. Ha folyamatosan ki vagyunk téve a jelenlétüknek, csökken az allergia: egy általános elmélet szerint lassan javulhat az allergia, ha az érzékeny ember állandóan ki van téve az allergiát kiváltó állatok jelenlétének. Ez azonban szintén tévhit. Sőt – egyes gazdik fokozatosan allergiásak lehetnek a kedvenceikre.

Miután ugyanis az immunrendszert érzékenyebbé tették egy allergénre - például egy háziállatra -, az egyén allergiás marad, amennyiben nagy mennyiségű szőrnek van kitéve a kedvtelésből tartott kedvencek jóvoltából.

Az immunterápia, illetve az allergia-injekciók csak szakértő allergológus irányításával működhetnek, illetve, ha az egyént kicsi, fokozatosan emelkedő mennyiségű allergénnek teszik ki.Ide kapcsolódik ugyanakkor, hogy ha egy gyermek már pici kora óta állat közelében él, az csökkenti esélyét az allergia kialakulására.

10. Az allergia nem súlyos: szerencsére, a legtöbb ember számára csak kellemetlen, de nem veszélyes az allergia. Bizonyos egyéneknél azonban az allergiás reakció anafilaxiában csúcsosodhat ki. Ez nemcsak súlyos, hanem egyes esetekben életveszélyes is: nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel a szervezetben, ami gyulladásos választ okoz.

A tünetek között nehézlégzés, fulladás, gyomorfájdalom, görcs, hasmenés, szorongás, a talpak, kezek, ajkak, szemek, sőt akár a nemi szerv feldagadása jelentkezhet, s az illető elveszítheti az eszméletét.

Még a viszonylag enyhének tekinthető allergiák, így a szezonális típusok is jelentős problémákat válthatnak ki. A szénanátha miatt az ember nem alszik jól, napközben fáradt, nem koncentrál megfelelően, ami akár balesetveszélyes is lehet. Egy tanulmány arra is rámutatott, hogy a szezonális allergia-tünetek nagyobb mértékben rontják az ember munkateljesítményét, mint a magas vérnyomás vagy a 2-es típusú diabétesz. Negatív hatásuk van a szexuális funkciókra, kimerültséget és alvásproblémákat okozhatnak.

11. A virágok szénanáthát válthatnak ki: talán meglepő, de ez is tévhit. A szénanátha vagy allergiás rhinitis a levegőben szálló pollenek miatt jelentkezik. A virágok általában nagy, ragadós pollent termelnek, amely nem repül a levegőben egyszerűen. Ezek a növények a rovarokat szeretnék „elbűvölni”, vagyis nem engedik a virágport a levegőbe. A szénanátha főbb oka a fű, gyep és a fák könnyű pollenje.

Allergia tévhitek 2. rész – Mit tekinthetünk súlyosnak?