A COPD-ben szenvedő emberek számára komoly terhet jelenthet betegségük, melynek mindennapi hatásait gyakran alábecsülik.

Ha az ember légszomjjal küzd, az olyan tevékenységek, mint egy rövid lépcsőzés vagy egy bevásárlótáska cipelése, küzdelmessé válik. Még a rutinszerű tevékenységek is megterhelővé válhatnak, mivel a betegség fokozatosan súlyosbodik.

A COPD-ről

A Global Burden of Disease felmérései szerint a COPD a harmadik vezető halálok, világszerte manapság 384 millió ember él ezzel a betegséggel. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a felnőtt lakosság körülbelül 4-7%-át érinti. Magyarországon csak a becsült betegszám 400-500.000 közé tehető, ami a tüdőgondozókban nyilvántartott szám körülbelül 2-3- szorosa.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség során a fokozatos és visszafordíthatatlan súlyosbodás a jellemző. A tüdő funkciója folyamatosan csökken, a betegség lefolyása azonban hörgőtágítókkal jelentősen lassítható. A legismertebb tünetek közé tartozik a szűnni nem akaró köhögés, a nehézlégzés és a fáradékonyság. A tünetek általában 45 éves kor felett jelennek meg, legtöbbször dohányosoknál, azonban a folyamatos kitettség a kémiai anyagoknak is növeli a betegség kialakulásának esélyét.

A COPD hatása az általános közérzetre

Egy krónikus betegség fizikai kihívásai gyakran befolyásolhatják az ember érzelmi állapotát is. Valójában a nehézlégzés a hátrányosság-érzet és a szorongás fő oka a COPD6-ben szenvedő embereknél, akik ezt a fokozott légzési erőfeszítések, mellkasi nehézség, légszomj vagy zihálás érzésének tulajdonítják. Egy globális felmérés, amely fiatalabb és idősebb felnőtteknél vizsgálta a COPD mindennapi hatásait, megállapította, hogy a 45–54 éves korosztályhoz tartozók érzik leginkább a COPD általános közérzetre tett hatását, és azt, hogy tüneteik miatt gyakran változtatniuk kell megszokott napi rutinjukon.

Krónikus betegséggel élni önmagában is megterhelő lehet, nem beszélve a légszomj megtapasztalásáról, amely még nagyobb szorongást okozhat, ezért a beteg még nagyobb légszomjat érezhet. Ez ördögi körré válhat, és akár pánikrohamhoz is vezethet. Ezért a COPD-ben szenvedő emberek számára nagyon fontos a nehézlégzés és az ezzel összefüggő szorongás kezelési módjainak megtalálása. Különböző légzési technikák és pozíciók léteznek, amelyek segíthetnek, ha egy személy aktív vagy hirtelen légszomjat érez.

Irányított légzés

Az irányított légzés lényege, hogy a legkevesebb erőfeszítést vegyük igénybe a légzéshez, miközben a lehető legjobban kihasználjuk a rekeszizmot – vagyis a fő légzőizmot. Ezt a légzési technikát laza testtartással, ülve érdemes gyakorolni. A hangsúly a test feszültségének csökkentésén, valamint a váll és a nyak izmainak ellazulásán van. Kezdésnek vegyünk fel egy kényelmes testhelyzetet, ez lehet akár ülve, akár fekve. Ezután helyezzük karjainkat az ölünkbe, hogy a vállaink lazák legyenek. Az egyik kezünket a mellkasunkra, a másikat pedig a gyomrunkra helyezzük, hunyjuk le a szemünket, és koncentráljunk saját légzésünkre. Lassan, orron keresztül lélegzzünk ki-be, szánkat tartsuk csukva. Ha sikerült ellazulnunk, a hasnak kifelé kell mozdulnia, a ráhelyezett kézzel szemben, ha a légzés irányított, a mellkason lévő kéz légzés közben alig mozdul meg.

Gyors légzés

Ez a légzéstechnika akkor hasznos, amikor valaki aktív, például sétál vagy lépcsőzik. Léptetett légzésnek is hívják, mert lépéseinket a légzésünkhöz igazítjuk.

Ha lépcsőzés közben gyakoroljuk a tempós légzést, akkor egyik lépésnél lélegezzünk be, majd a következő egy vagy két lépés megtétele közben fújjuk ki a levegőt. A lépések ütemét úgy igazíthatjuk, ahogyan számunkra a legideálisabb: belégzés vagy kilégzés közben megtehetünk több lépést is.

Ajakfékes kilégzés

Ez a technika segít az összes levegőt kiüríteni a tüdőből, így különösen hasznos a COPD-ben szenvedők számára, mivel a beszűkült légutakban megrekedhet a levegő.

Gyengéden lélegezzünk be az orron keresztül, majd hirtelen húzzuk össze az ajkakat kis o formára. Ezután csücsörített ajkakkal fújjuk ki a levegőt, ameddig kényelmes, de anélkül, hogy a tüdőt teljesen kiürítenénk.

Pozíciók a légszomj enyhítésére

Bizonyos pozíciókban a rekeszizom hatékonyabban működik, ami megkönnyíti a légzést. Hasznos lehet megpróbálni előre támaszkodni - például egy asztalnak -, vagy előrehajolni a könyököt a térdre támasztva. Ha erős légszomjjal küzd, segíthet, ha a fejét és a karját egy az asztalra helyezett párnára teszi.

A COPD-vel való együttélés során kulcsfontosságú megtalálni a légszomjjal való megbirkózás módját, valamint gondoskodni az érzelmi jólétről. Ha beszél egy egészségügyi szakemberrel arról, hogyan érzi magát, segíthet eligazodni a krónikus tüdőbetegséggel való együttélés kihívásain. Érdeklődjön a COPD modern terápiáiról kezelőorvosánál, hogy megtalálják az Önnek leginkább megfelelőt. Napjainkban már olyan inhalációs készülékek állnak a COPD-s betegek rendelkezésére, melyek használata nem okoz nehézséget és emellett környezetünket sem szennyezik. Nagyon fontos a betegség karbantartása során a rendszeres egyeztetés a kezelőorvossal és az előírt terápia szigorú betartása!

COPD: vedd a kezedbe az irányítást!