Koronavírus – Az agykárosodás fennáll, ha a vírus nincs is az agyban

A pusztítás a vírus hiánya ellenére is látványos

Aggasztó felfedezést tettek a kutatók – Egy új tanulmány rámutatott, hogy bár a koronavírus nem fertőzi meg az agyat, az agykárosodás enélkül is kialakulhat.

Noha a koronavírus nem fertőzi meg az agyat, ettől még jelentős kárt okoz ezen a területen – világított rá egy új tanulmány, melyet a Brain szakfolyóirat közölt.A Covid-19 járvány világszintű kitörése óta egy év telt el, de a kutatók még mindig nem tudják biztosan, mennyi kárt okoz a vírus a szervezetben, milyen következményekkel jár az egészségünkre nézve rövid- és hosszútávon.

Az új tanulmány szerint a koronavírus az agysejteket nem fertőzi meg. Ám ennek ellenére jelentős neurológiai károsodást válthat ki. A Columbia Egyetem Vagelos Orvos- és Sebészkollégiumának neuropatológusai, neurológusai és neuroradiológusai azután jutottak erre a következtetésre, hogy több tucat koronavírusban elhunyt beteg állapotát elemezték.

Noha komoly vita folyik arról, megfertőzi-e az agyat a vírus, a több mint 40 Covid-19 beteg agysejtjeiben nem találtak semmilyen erre utaló jelet. A szakemberek szerint ez megmagyarázhatja, miért tapasztalható zavartság, delírium és egyéb, súlyos neurológiai hatás a súlyos koronavírusos betegeknél, illetve mi az oka annak, hogy az enyhébb lefolyású betegségben szenvedők „ködös agyról” számolnak be és a jelenség hetekig, sőt hónapokig eltarthat.

Az új tanulmány jelenleg a legnagyobb és legrészletesebb Covid-19 agyboncolásos jelentés, amelyet nyilvánosságra hoztak, s arra utal, hogy a pácienseknél gyakran tapasztalt neurológiai változások gyulladásból erednek, melyet a vírus vált ki a szervezet más részein, vagy az agy vérereiben.

A vizsgálat során a kutatók 41 koronavírus-beteg agyát vizsgálták meg – nagyrészük spanyol etnikumú volt, átlagos életkoruk 38 és 97 év közötti. A betegek nagyjából felét kellett intubálni, s mindannyiuknál kialakult tüdőkárosodás a fertőzés miatt. A páciensek egy része nem sokkal azután meghalt, hogy a sürgősségire került, mások hónapokig voltak kórházban. Kiterjedt klinikai és laboratóriumi vizsgálatot hajtottak végre rajtuk, az agyi MRI és a CT is közéjük tartozott.

Az agy ideg- illetve glia sejtjeiben a kutatók többféle módszert is alkalmaztak bármilyen vírus azonosítására, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy a koronavírus megjelent volna a betegek agysejtjeiben. Azt azonban megállapították, hogy az agyat borító erekben vagy a lágy agyhártyákban jelen lehetett.

Annak ellenére, hogy a koronavírus jeleit nem találták meg az agyban, a kutatók minden betegnél jelentős agyi patológia jeleit tapasztalták. Számos olyan területet észleltek, ahol a károsodás oxigénhiány miatt lépett fel; a pácienseknek súlyos tüdőbetegségük volt, vagyis, az agy hipoxiás károsodása nem volt meglepő az esetükben.

Ezek egy része nagy károsodott terület volt, amelyet szélütés váltott ki, a legtöbb azonban nagyon kicsi és csupán mikroszkóppal mutatható ki. A kutatók más jellemzők alapján úgy vélik, hogy ezeket a kisméretű, hipoxiás károsodásos területeket vérrögök okozták, amelyek átmenetileg leállították az oxigénellátást ezen a területen – ez a koronavírusos betegeknél gyakori.A szakemberek nagyszámú aktivált mikrogliát is találtak a betegek többségénél - ezek az agyban elhelyezkedő specifikus immunsejtek, melyek a kórokozók által aktiválhatók.

Az agy károsodása a koronavírus hiánya ellenére is látványos

A kutatók valójában mikroglia csoportokra bukkantak, amelyek megtámadják az idegsejteket. A folyamat neuronophagia néven ismert. S bár az agyban nem találtak vírust, lehetségesnek tartják, hogy a mikrogliát a koronavírus-fertőzéssel társuló gyulladásos citokinek, például az interleukin-6 aktiválhatja.

Emellett a hipoxia kiválthatja az idegsejtek felszínén az „egyél meg” jeleket, így a hipoxiás idegsejtek kiszolgáltatottabbá válnak az aktivált mikrogliával szemben. A Covid-19 tehát anélkül okoz agykárosodást, hogy közvetlenül megfertőzné az agyi sejteket.

Érdemes tudni, hogy az aktivált mikroglia legnagyobb részben az alsó agytörzsben található meg, amely szabályozza a szív- és légzés ritmusát, a tudatszintet, valamint a hippokampuszt is – utóbbi a memória és a hangulat alakításában vesz részt.