Ennek a betegségnek rizikóját növeli a krónikus stressz

A koronavírus járvány miatt mindennapossá vált a stressz? Ez az érzés azonban nem csak pszichés, de fizikai rombolással is jár. A kezeletlen, krónikus stressz komolyan veszélyezteti a szív-érrendszer egészségét.

A stressz közvetve és közvetlenül is betegíthet

A mindennapi stressz alól szinte lehetetlen kivonódni a COVID-19 járvány okozat helyzetben, de tudnunk kell, hogy ez az állandósult jelenség lassan, szinte alattomosan megbetegíthet. Ugyanis nem csak a magas vérnyomás kialakulásához járul hozzá (olyan további betegségek mellett, mint például az asztma, a gyomorfekély vagy az irritábilis bél szindróma), de sokszor a stresszre adott reakcióink maguk a rizikófaktorok. Az American Heart Association szerint ugyanis a stressz sokszor olyan rossz „megoldásokat” eredményez, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy éppen a stressz evés. Ezek pedig köztudottan emelik a vérnyomást és károsítják az érfalakat.

Ezen kívül a tartós stressz kapcsolatba hozható azon agyi terület fokozott aktivitásával, amely az érzelmek feldolgozásáért felelős és növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. The Lancet c. szaklapban megjelent korábbi tanulmány szerzői szerint a stressz ugyanolyan fontos rizikófaktornak számít ebből a szempontból, mint maga a dohányzás és a magas vérnyomás.

Ami befolyásolható, azt befolyásolni is kell

A szívbetegségekhez vezető út személyenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye lehet a betegség. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (pl. magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A folyamat természetesen nem pillanatok alatt következik be, azonban kezeletlenül, elhanyagolt esetekben évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy stroke-ot okozhat. Látni kell, hogy a rizikófaktorok hatása nem is pusztán összeadódik, de szinte összeszorzódik, például két fontos rizikófaktornál négyszeres az esély a szívinfarktusra, három jelentős rizikótényező jelenléte esetén pedig már tízszeres az infarktus bekövetkezésének esélye. Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett, orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes szakszerű segítséget kérni mindehhez.

Nem csak tünetek esetén fontos a kivizsgálás

"A stresszes életet élőknek elsősorban ajánlatos megkeresniük a számukra működő stresszlevezető módszert, például csoportos tréning, sport, mindfulness vagy jóga formájában. Ezen kívül nem szabad elhanyagolniuk a szervezetük figyelmeztető jelzéseit, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Azonban tünetmentesen is ajánlott évente-kétévente néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban van a szervezetük" – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Meglehetősen pontos képet kaphatunk a szív-érrendszerről, ha a kardiológiai viziten túl elvégeztetünk egy nagylabor vizsgálatot, egy arteriográfos vizsgálatot az erek állapotának felmérésére és egy szívfrekvencia-variabilitás felmérést is. Ha menet közben bármilyen rendellenségre fény derül, természetesen további vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Idejében felfedezve pedig akár komoly betegségeket, szívinfarktust, stroke-ot is megelőzhetünk.