AMeniéresroham esetén heves szédülésespanaszokgyötrika beteget, mely igazán rémisztő lehet.A tünetek főként 30 és 60 év közöttieknél jelentkeznek.

Rohamokbantámad

A betegségProsperMeniérefrancia orvos után kapta a nevét, aki elsőként írta le 1861-ben, hogy aszédülést a belső fül rendellenes működéseokozza.Pontos kiváltó okaiazonban a mai napig tisztázatlanok.Dr. Fülöp Györgyifül-orr-gégész,audiológus, aFül-orr-gégeKözpont orvosa elmondta, hogy abetegségjellemző tünete a forgó jellegű szédülés, a nystagmus (szemteke rezgés), melyet kísérhet hányinger, hányás és szinte mindig maximum 2 óra alattcsillapodik. Emellettszemélyenkénteltérőpanaszok társulhatnak a rohamokhoz:fülzúgás, dugulásérzés a fülben, hevesszívverés, verejtékezés. A hallás romlása a kezdeti szakaszbanátmeneti,a roham múltával rendeződni szokott,idővel azonban fokozatosan kialakul a hallóideg károsodása az érintett oldalon. Ritkán előfordul olyan roham is, amit nem kísérszédülés, csak például átmeneti halláscsökkenés és/vagy fülzúgás alakul ki.

A betegségdiagnózisa

AMeniérebetegség kapcsánendolympha(belső fület, egyensúlyozó szervet kitöltő folyadék) gyülemlikfel. Megjelenésében szerepe lehet örökletes tényezőknek, gyulladásnak,traumának, autoimmun betegségnek, stressznek, de általában nem lehet tisztázni a kialakulás okát.Diagnózista tünetek lefolyása, ismétlődése és néhány vizsgálat alapján lehetfelállítani.

Egyéb szédüléses kórképnél nem jellemző, hogy a tüneteketmegelőző másodpercekben a beteg gyakran megérzi, hogy jön a roham. Ez, illetve, hogy a kísérő fülzúgás és halláscsökkenés csak az egyik oldalon jelentkezik és általában a tünetek lezajlása után fokozatosan rendeződik, szintén segíti a diagnózis felállítását.

Idővel jellemző, hogya szédüléses epizódok már kevésbé súlyosak, azonban aféloldalifülzúgás és a hallásvesztéselőtérbe kerül.

Másodlagos tünetek

Mivel a szédüléses epizódok teljesen váratlanul jelentkeznek,ill. változó gyakorisággal támadnak,a betegségelőrehaladtávalaz érintetteknélfelléphetszorongásés depresszió is.A tünetek megnehezítik a munkavégzést,gépjárművezetést,a hallásromlás pedig az emberekkel való kapcsolattartást, így jelentős pszichés stresszt is jelent a betegség.Sokszor a szédüléses rohamok megjelenésétőlvaló félelemjobban rontja a páciens pszichés állapotát, mint maga a betegség.Ennek oldására érdemes szakember segítségét igénybe venni, sok betegnél a tünetek intenzitását csökkenteni lehet a stressz, a szorongás oldásával is.

Gyógyszeres kezelés

AMeniérebetegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban különböző lehetőségek léteznek a tünetek megelőzésére, kezelésére. Gyógyszerszedés mellett jó esetben ritkulnak a rohamok, csökkenthetőa forgó jellegű szédülés intenzitása. Hányinger, hányás ellen is lehethatásos készítményeket beadni akut roham esetén, ilyenkor fontos az ágynyugalom is.Vízhajtók szedésével is kedvezően lehet befolyásolni a betegséget.

Étrend, életmód

A víz visszatartás elkerülése végett javasolt a sószegény étrend.Ajánlott a nikotin, koffein, alkohol kiiktatása, a stressz kerülése, illetve gyors relaxációs módok elsajátítása. Jó, ha a beteg megfigyeli, hogy milyen körülmények között jelentkeznek a rohamok, mert ezek ismerete és kerülése segíthet a megelőzésükben.

Műtéti és egyéb lehetőségek

A forgó jellegű szédüléses tüneteket a középfülbe adott Gentamycin injekcióval is csökkenteni lehet, ám ezt ahallóideget károsító kockázatok mérlegelésével lehet csak elvégezni. Heveny roham esetén lehetőség van szteroidok adására is. Ez lényegesen kisebb kockázattal jár az esetleges hallásvesztés szempontjából, ám hatékonysága is kisebb, de gyakran kerül bevetésre. Ha a beteg semmilyen kezelésre nem reagál, a tünetei igen hevesek, gyakoriak, tehát csak nagyon súlyos esetben, a műtét lehetősége pl. saccotomia is szóba jön.

https://napidoktor.hu/korkep/a-szedules-4-fo-formaja/

Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja