A klímaváltozás, mely már köthető a gyakoribb tűzesetekhez, hosszabb aszályokhoz és a trópusi viharokhoz, a potenciálisan halálos, kullancs-eredetű láz és betegség esélyét is növeli.
A klímaváltozás már napjainkban számos komoly problémával hozható összefüggésbe: sűrűbbé váltak az erdőtüzek, hosszabbak az aszályos időszakok, több trópusi vihar sújt le. Ugyanebből az okból növekedhet azonban a potenciálisan halálos, kullancs-eredetű láz és betegség kockázata, melyet Rocky Mountain (avagy Sziklás-hegységbeli) foltos láznak neveznek – állítja egy új kutatás.
Ahogyan a hőmérséklet emelkedik, a barna kutyakullancs, amely a betegséget okozó baktériumokat hordozza, kétszer nagyobb eséllyel ugrik át az ebekről az emberekre – hívták fel a figyelmet a Davis-i Kaliforniai Egyetem kutatói, akik az Amerikai Trópusi Orvostudományi és Higiéniai Társaság éves találkozóján mutatták be felfedezésüket.
"A kullancs okozta megbetegedés rizikója megnő, ahogyan a klímaváltozás hatására egyre gyakoribb a nyárias, meleg idő" – emelte ki Laura Backus, az egyetem végzős hallgatója.
A Rocky Mountain foltos lázat a kullancsok több típusa terjeszti, s annak valószínűsége, hogy halálos lesz, 30 százalékos – ha nem kezelik a pácienst 5 napon belül a tünetek megjelenésétől számítva, gyorsan megöli a betegség.Tünetei között van a láz, a kiütés, súlyos fejfájás, a szem körüli és a kézfejek duzzanata, valamint gyomorproblémák, így hányás vagy hányinger.Vérvizsgálat segíthet a diagnózis felállításában és általában doxicyclin antibiotikummal kezelik a kullancs okozta betegséget, 5-7 napig.
A foltos láz, illetve az ahhoz kapcsolódó betegségek száma - melyek együttesen foltos láz rickettsiosis néven ismertek -, jelentősen emelkedett az elmúlt 20 esztendőben. Amerikában 2000-ben 495 ilyen esetet jelentettek, 2017-ben az esetek száma már 6 ezer volt. 2018-ra némileg csökkent a megbetegedések előfordulása.
Annak megfigyelésére, milyen hatással van a hőmérséklet arra: vajon inkább kutyára vagy emberre kapaszkodik fel a kullancs, a kutatók két nagy faládát építettek, nagyjából 3 láb magasat és 2 láb széleset. Ezeket átlátszó műanyag cső kötötte össze. Az egyik dobozban egy ember ült, a másikban egy kutya, amikor az előre tesztelt, nem fertőzött kullancsokat beengedték a csőbe.
A szakemberek 20 percen át nyomon követték, hogy a kullancsok mely irányba indulnak, amikor alacsonyabb, illetve amikor magasabb volt a hőmérséklet. A berendezés biztosította, hogy ne érhessék el sem az embert, sem a kutyát, de fontos volt, hogy melyiket választják.
"A kutatók a barna kutyakullancs két típusát tesztelték, a mérsékelt éghajlatit és a trópusit. Mindkettő képes hordozni a betegséget. A trópusi törzs kullancsai jelentős mértékben inkább az embert részesítették előnyben, mint az ebet. A mérsékelt éghajlatiak ugyanezt tették, de kevésbé, mint a trópusi fajták" – hangsúlyozta Laura Backus. A miértre a tudósok nem tudják a választ.
Az azonban ennek alapján egyértelműnek látszik, hogy a melegebb éghajlaton nagyobb a kockázata a Rocky Mountain-foltos láz átadásának – mondta Kathleen Walker, PhD, az Arizonai Egyetem egyetemi- és entomológiai docense, aki áttekintette a felfedezéseket, de nem volt a tanulmány részese.
A kullancsok sajnos a saját otthonaink körül is élnek. Akár a házba is behozhatjuk őket. A legjobb megelőzési módszer a kutyák kullancs-távoltartó eszközökkel, nyakörvvel, esetleg állatorvos által felírt gyógyszerrel történő kezelése. Ha megvédjük a kutyánkat, magunkat is megvédhetjük – tanácsolják a szakemberek.
Walker hozzátette: minden kullancscsípést komolyan kell venni. A kullancsot azonnal távolítsuk el, amint észrevesszük és tartsuk szemünket az érintett bőrfelületen. Ha lázat, kiütést tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz és mindenképp tájékoztassuk, hogy kullancs csípett meg bennünket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.