A védőoltás hatékonyabb védelmet biztosít, mint a fertőzésen való átesés

A COVID-19 járvány megfékezése érdekében gőzerővel folynak a kutatások hatékony védőoltás kifejlesztésére, sokan azonban igen szkeptikusak az oltóanyagokkal kapcsolatban. A védőoltások fontosságának megértéséhez érdemes tudnunk, hogyan is működik az immunrendszerünk, és hogyan alakíthat ki hatékonyabb védelmet az oltás, mint a fertőzésen való átesés.

Egyelőre nem tudjuk biztosan, a COVID-19 fertőzés után mennyi ideig lehetünk védettek az újabb fertőzés ellen. Egyes tanulmányok a fertőzést követően 4 hónappal is kimutattak ellenanyagot a betegségen átesettek vérében, míg napjainkra két olyan esettanulmány is világot látott, melyben olyan betegekről írnak, akik újból megfertőződtek koronavírussal.

A COVID-19 fertőzés potenciálisan súlyos tünetei és szövődményei miatt a lakosság átfertőződésével kialakuló nyájimmunitás nem járható út, így a legnagyobb reményünk a világjárvány megállítására a COVID-19 elleni védőoltás mielőbbi elkészülése.

Hogyan is alakul ki a védettség egy kórokozó ellen?

Amikor szervezetünk először találkozik egy vírussal (vagy bármilyen már kórokozóval), először az ún. nem-specifikus immunrendszer aktiválódik, melynek során a fehérvérsejtek gyulladásos választ váltanak ki – egyes esetekben már ez is elég a vírus elpusztításához.

Amennyiben egy fertőzés hosszabb ideig, napokig fennáll, aktiválódik az ún. adaptív immunrendszer is, melynek során az ún. T-sejtek képesek megtalálni és megölni a fertőzött sejteket, a B-sejtek pedig elkezdenek ellenanyagot termelni a vírus felszíni fehérjéi, az ún. antigének ellen, és ezek semlegesítik a vírust. Néhány T- és B-sejt memóriasejtté alakul, melyek a fertőzés megszűnése után is még sokáig megmaradnak, és a kórokozóval való újabb találkozás esetén már gyorsabban és hatékonyabban tudják aktiválni az immunválaszt.

Hogyan működik a védőoltás?

A védőoltások az elsődleges fertőzést utánozzák – a vakcinák azonban legyengített, vagy elölt kórokozókat, vagy csupán azok antigénjeit tartalmazzák, így a valós fertőzéssel ellentétben nem alakítanak ki betegséget.

A vakcinák amellett, hogy egy valódi fertőzésnél sokkal biztonságosabbak, hatékonyabb védelmet is tudnak kialakítani a megbetegedésekkel szemben. Ennek több oka is lehet.

A többek között méhnyakrákot okozó HPV esetén figyelték meg, hogy a védőoltás erősebb védelmet alakít ki a kórokozó ellen, mint a HPV fertőzésen való átesés. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a vakcina sokkal nagyobb koncentrációban tartalmazza a vírus felszíni fehérjéit, mint ami egy valós fertőzésben előfordulna, így nagyobb mennyiségű ellenanyag képződik. Másrészt, a HPV sok másik vírushoz hasonlóan próbálja kikerülni az immunrendszert: egyes felszíni fehérjéi blokkolják az immunválaszt, az oltóanyag azonban ezen fehérjéket nem tartalmazza, így nem is érvényesül negatív hatásuk.

A védőoltások hatáserősségét emellett lehet növelni olyan adalékanyagok hozzáadásával, melyek segítik az immunrendszer aktiválódását.

Az oltások beadásának módjával is tudjuk befolyásolni a fertőzések ellen kialakuló védelmet. A legtöbb oltást injekció formájában izomba adjuk, mely során olyan erős immunválasz alakul ki, hogy például a légúti kórokozók ellen megfelelő védelem alakul ki az oltás helyétől távol, a légutakban is.

Egyes felső légúti kórokozók ellen pedig már létezik orrba adható vakcina, mely az orrnyálkahártyán, a kórokozók elsődleges bejutásának helyszínén fejti ki a hatását – ez a beadási forma akár COVID-19 esetén is hatásos lehetne.

A koronavírus járvány megfékezésének, és a vírus elleni hatékony védelem kialakításának legjobb módszere tehát a hatékony COVID-19 védőoltás kifejlesztése, mely a számítások szerint akár a jövő év elejére válhat elérhetővé.

Forrás: https://medicalxpress.com/news/2020-09-vaccine-immunity-actual-infection.html

Fotó: pixabay.com