A fiatalabb betegek nagyobb tehernek érzik COPD-betegségüket

A COPD betegség - annak ellenére, hogy világszerte milliókat érint, és hazánkban is népbetegségnek számít – még mindig nem eléggé ismert.

Egy közelmúltban végzett felmérés, amely 1375 beteg bevonásával készült, azt vizsgálta, hogy a betegség miként érinti a fiatalabb betegek mindennapjait.

A COPD-ről röviden

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a tüdő visszafordíthatatlan károsodásával járó, fokozatosan súlyosbodó betegség, amely során a légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik – lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik. A betegség legfontosabb kiváltó oka a dohányzás, de ezen kívül a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések is elősegíthetik a kialakulását. A betegség előrehaladása lassítható, a tünetek enyhíthetők, azonban a COPD jelenleg sajnos nem gyógyítható.

A COPD nem csak Magyarországon tekinthető népbetegségnek, de világszerte is több mint 250 millió embert érint. A hazai statisztikai adatok szerint a tüdőgyógyászati ellátásban jelenleg mintegy 190 ezer beteget tartanak nyilván, bár sajnos valószínű, hogy a diagnózis hiánya miatt a betegek tényleges száma ennél jóval nagyobb lehet.

Miért fontosak egy ilyen felmérésből kiderülő információk?

A 11 országban (Kína, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) végzett nemzetközi felmérés 1375 COPD-vel élő, 45 éves vagy annál idősebb beteg bevonásával készült1. A felmérés azon kevés tanulmányok egyike, amely a COPD betegség terhét különböző korcsoportokban (45-54, 55-64, 65 év és afelett) vizsgálta. A felmérés eredménye azért is fontos, mert az egészségügyi szakembereknek támpontot ad az optimális és személyre szabott kezelés kialakításához, hiszen ugyanaz a betegség máshogy érintheti a fiatalabb és az idősebb betegeket.

A felmérés legfontosabb megállapításai

A felmérés szerint a különböző korosztályok számára eltérő mértékben jelent terhet a COPD. A 45-54 éves korosztály betegei – összehasonlítva a 65 éves vagy annál idősebb betegekkel – nagyobb arányban elégedetlenek az életminőségükkel, mert a COPD jelentősen rontja a közérzetüket és korlátozza őket mindennapi tevékenységeikben.

A fiatalabb betegek az idősebbekhez képest gyakrabban érezték úgy, hogy a COPD-betegségük „szélsőségesen” vagy „nagyon nagy mértékben” kihat mindennapi tevékenységeikre (37% vs 22%), hogy a betegség nagy mértékben befolyásolja a hosszabb utazásaikat (38% vs 18%), továbbá több mint kétszer annyi fiatal beteg mondta azt, hogy napi teendőiket a légszomj és a köhögés időszakaihoz kell igazítaniuk (41%vs 19%).

Az idősebbekhez képest a fiatalabb betegek szignifikánsan nagyobb része számolt be „rossz” vagy „nagyon rossz” közérzetről (35% vs 28%). A fiatalabb betegek körében 1,7-szer volt gyakoribb, hogy „stresszesnek” érezték magukat, és 2,2-szer volt gyakoribb a „túlterheltség” érzése.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a fiatalabb betegek lényegesen többször fordulnak orvosaikhoz a COPD kezeléssel vagy az inhaláló készülék helyes használatával kapcsolatban, ami az orvosaik irányában tanúsított bizalom nagyobb fokára utal.

Mi a tapasztalat a fiatal magyar betegekkel kapcsolatban ?

„A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a fiatalabb betegek nagyobb tehernek érzik COPD-betegségüket. Ennek oka az lehet, hogy az aktív, dolgozó korosztály fokozott terhelésnek van kitéve a munkájában és a családdal kapcsolatos tennivalóikban is, ezért nagyobb az eltérés az elvárt és a korlátozott tüdőfunkció miatt csökkent teljesítmény között. Nyugdíjas korban a megváltozott életmód, a csökkent aktivitás miatt ez nem olyan szembeötlő, illetve a társbetegségek miatti korlátozottság is enyhítheti a tünetek megélését” - mondta dr. Berzai Eszter, a Józsefvárosi Szt. Kozma Egészségügyi Központ, Tüdőgondozó gondozóvezető főorvosa. - „A mindennapi gyakorlatban ezt a betegcsoportot fokozottabban kellene ellenőriznünk, vezetnünk, annál is inkább, mert itt még több esély van a javulásra. Az időben elkezdett terápia és a dohányzás elhagyása csökkenti a tüdőkapacitás romlását és az akut fellángolások gyakoriságát, ezáltal a betegség progresszióját. Ennek módja lehet a gyakoribb kontrollvizsgálatok során az eszközhasználat és a gyógyszer kiváltás ellenőrzése, valamint a dohányzás-leszokás támogatása. A rehabilitációra és a betegklubokban való részvételre a dolgozók nehezebben tudnak időt szakítani, de a beteget tájékoztató, vezető internetes és mobil alkalmazások, az otthon végzett légzőtorna, a köpetürítést segítő és a légzőizomerőt fejlesztő eszközök rendszeres használata helyettesítheti ezeket” - tette hozzá dr. Berzai afiatalabb generációt érintő COPD-vel kapcsolatban.

Terápiás lehetőségek egy jelenleg nem gyógyítható betegség esetén

A korai szakaszban történő felismerés és hatékony kezelés azt eredményezi, hogy a beteg megőrizheti a normális aktivitását.

Napjainkban szerencsére léteznek már olyan modern terápiák, amelyek a tüdőfunkció jelentős és tartós javulását eredményezik. Az időben felismert COPD esetén ezek a hörgőtágító készítmények nagymértékben késleltetik a betegség első fellángolását, a betegek könnyebben lélegeznek, beszűkült légutaik megnyílnak, és 24 órán át nyitva is maradnak. A kezelés jótékony hatással van a COPD lefolyására, és javítja a betegek életminőségét.

A tünetek enyhítése, visszaszorítása érdekében a hörgőtágítók mellett a sikeres kezelés másik eleme a hatékony gyulladáscsökkentés – bizonyos esetekben. A szakorvos javaslata alapján beszerzett és utasításai szerint adagolt gyógyszerek segítségével akár az egészséges emberekre jellemző életmód is elérhetővé válhat és elkerülhető a szövődmények kialakulása.