Szív egészség – A gyermekkori elhízás gyorsabban árt, mint hinnénk

A szívbetegség kialakulása idejekorán elkezdődhet – erre jutottak a kutatók, akik megállapították: van bizonyíték rá, hogy már a gyermekkori elhízás idején megvastagodnak az artériák.

A szívbetegség magjait már a gyermekkor időszakában elvetjük – vélik a kutatók, miután arra a megállapításra jutottak, hogy a bizonyítékok alapján az artériák korai merevsége, megvastagodása figyelhető meg azoknál a felnőtteknél, akikre gyermekként jellemző volt az elhízás.

„Már a korai gyermekkorban szükség van közegészségügyi erőfeszítésekre, hogy megelőzzük az elhízással kapcsolatos problémát, illetve a túlsúly kialakulását a serdülőkori és felnőttkori szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának elkerülésére” – emelte ki a tanulmány szerzője, Melissa Wake, az ausztráliai Murdoch Gyermek Kutató Intézet munkatársa.

Wake és csapata több mint 1800 kislányt és kisfiút követett nyomon Ausztráliában, akiknek súlyát és magasságát minden 2. évben ellenőrizték - a szívbetegség kockázati pontszámának meghatározásához. A gyermekek 11 és 12 éves korában vérnyomásukat, ereik egészségét, koleszterinszintjüket és a vércukorszintjüket is felmérték.

Azoknál, akikre jellemző volt a túlsúly vagy a gyermekkori elhízás, bizonyítékot találtak a merevebb artériákra, megvastagodott artériafalakra, s ezeknél a fiataloknál nagyobb volt az esélye a metabolikus szindróma kialakulásának életük későbbi szakaszában.

A metabolikus szindróma a szívbetegség kockázati tényezőinek egy csoportja, mely tünetek egyszerre vannak jelen. A szívbetegség jelei annál rosszabbak voltak, minél hosszabb ideig volt egy csemete túlsúlyos, vagy jellemezte a gyermekkori elhízás.

A jelentés, melyet a Pediatrics szaklap közölt, rávilágított, hogy a gyermekkori elhízásnak bizony megvannak a csendes következményei.

„Megállapításaink összhangban állnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívásával, mely azt sürgeti: együtt kell működni az ügy rendszerszemléletű megközelítése, illetve a politikai végrehajtás révén” – mondta Melissa Wake, aki hozzátette: az ilyen politikák magukban foglalják a magas zsír- és cukortartalmú feldolgozott élelmiszerekre kivetett adók növelését, a biztonságosabb és jobb tömegközlekedést az iskolába, valamint a közösségi jellegű sporttevékenységek megfizethetőbbé és hozzáférhetőbbé tételét.

Mindeddig kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a testtömegindex (BMI) életünk korai szakaszában hogyan hat a szív egészségére később, még gyermekkorban – mondta el Kate Lycett, az intézet munkatársa.

„A korábbi vizsgálatok általában egyetlen gyermekkori BMI-mérésre támaszkodtak, majd megvizsgálták felnőttkorban a későbbi szív-egészségügyi eredményeket – magyarázta Lycett. - Ez azonban figyelmen kívül hagyja a gyermekkorban, a normális növekedés részeként bekövetkező jelentős BMI-változásokat.”

Lycett hozzátette: jelenleg a koronavírus, mint közegészségügyi válság fenyegeti a fejlett országokban utóbbi időben elért, szerény szív- és érrendszeri haláleset-csökkenést, amelyet nagyrészt azzal sikerült produkálni, hogy a megelőző erőfeszítések a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkre összpontosítottak.