A hallás roppant fontos, megőrzése ezért központi kérdés

Valahogy a hallókészülék mind a mai napig egy nemszeretem dolog. A szemüveget elfogadtuk, a bot természetes, de a hallásjavítás már kívül esik ezen a körön.

Pedig ma már lényegesen kifinomultabb és ami fontos, kisebb hallókészülékek léteznek, mint néhány éve, valamint a hallással kapcsolatban is szélesedtek az ismereteink. Többek közt ma már tudjuk, hogy a hallásunk a demencia ellen is védelmet jelenthet.

A témában Szegedi Szilvia klinikai audiológus, az Otonet hallásközpontok vezetője van a segítségünkre.

Muszáj a hallókészülék?

A halláscsökkenés egyik leggyakoribb oka, hogy a csiga speciális érzékszőrei sérülnek. Kezdetben ez a magas hangokat érinti, majd a halláscsökkenés mértékétől függően a mélyebb hangok is elvesznek, eltompulnak. Ez a folyamat sajnos a korral is együtt jár, és fontos leszögezni, hogy jelenleg az egyetlen megoldás a kezelésre a hallókészülék. Sajnos az érzőszőrök sérüléseit helyrehozni ma még semmilyen formában nem vagyunk képesek.

Hogy hallókészülékre van –e szükségünk, ezt eldönteni a szakember feladata, aki alapos kivizsgálás nélkül nem mond nekünk semmi biztosat. Hiszen nem mindegy, milyen típusú halláscsökkenésről van szó, illetve, hogy a már említett szőrsejteken kívül sérült-e még valamely része a hallás bonyolult rendszerének.

Nem szívesen viselt eszköz

Sokakban él a kép az ormótlan, fül mögött viselt hallókészülékekről, melyeket még sok – sok haj segítségével sem lehetett eltűntetni. Ma már a technológia jóval fejlettebb, és léteznek olyan megoldások is, melyek a hallójáratban megbújva, tökéletesen észrevétlenül segítik a hallásunkat. Súlyos esetekben a készülék is nagyobb lesz, de ez már messze nem az a hatalmas, barna rettenet, amit 30 évvel ezelőtt viseltek az emberek.

Ennek ellenére sokan mégsem akarnak szakemberhez fordulni, még akkor sem, ha észlelik magukon a hallásvesztés, vagy halláscsökkenés jeleit. A büszkeségnek vagy a halogatásnak azonban súlyos ára van – emeli ki Szegedi Szilvia klinikai audiológus, az Otonet hallásközpontok vezetője:

• Minél később, minél nagyobb fokú károsodással kezdünk hallókészüléket viselni, annál nehezebb lesz megszokni, hogy a szerkezet folyamatosan része az életünknek.
• Kevesen tudják, de a társalgás - már persze, ha az ember érti és hallja is, amit a másik mond – a demencia ellen is sokat tesz. Ebből következik, hogy ha nem foglalkozunk a hallácsökkenéssel, azzal a demencia kialakulásának esélyét is megnöveljük.
• Talán a legerősebb érv a hallókészülékek időben történő alkalmazása mellett, hogy a halláscsökkenés révén sajnos romlik a beszédértés is, amit viszont a hallókészülék sem képes visszafordítani. Vagyis hiába lesz újra tökéletes a hallásunk, a beszédet így is csak nehézkesen fogjuk megérteni, ami az életminőségünket is jelentősen rontja.

Elveszítem a hallásom?

Sokakban merül fel a kérdés, amikor észreveszik a hallácsökkenést, hogy meddig fognak még hallani, és a végállomás mindenképpen a süketség lesz-e. A válasz szerencsére az, hogy nem, sőt, a legtöbb esetben a hallásvesztés csak egy bizonyos pontig romlik, aztán megáll. Ez persze csak azt jelenti, hogy teljes süketséggel nem nézünk szembe - jó esetben -, de nem azt, hogy az életminőségünk ne romlana jelentősen a megfelelő beszédértés hiánya végett.

Nagyon megnyugtató a gondolat, hogy nem fogunk megsüketülni, egészen addig a pillanatig, amíg bele nem gondolunk abba, hogy nem sokkal jobb a helyzetünk akkor sem, ha hallunk ugyan zajokat, csak éppen már képtelenek vagyunk belőle kihámozni, mégis minek a hangja az, amit éppen hallunk, vagy mit is mond az, aki hozzánk beszél. Ezen azonban ma már a szakemberek viszonylag könnyen és persze esztétikus megoldásokkal tudnak segíteni. Hallani pedig mindazt, ami a környezetünkben zajlik, kincset érő dolog.