Magyarországon a betegséget okozó meningococcus baktériumok B típusa kétszer annyi megbetegedésért felelős, mint a C típus, de a védekezés mindkettő ellen fontos: a két baktériumtípus elleni védőoltás különbözik és nem helyettesíti egymást. Gyermekgyógyászok és infektológus szakértők egyetértenek: a meningococcusfertőzés kialakulását meg kell előzni, vagyis mindenkinek, aki kockázati csoportba tartozik, érdemes védőoltást kapnia.
A járványos agyhártyagyulladás veszélyeire hívják fel a figyelmet a szakemberek a betegség közelgő, április 24-ei világnapja alkalmából. A szakemberek hangsúlyozzák: a meningococcusbaktérium okozta fertőzés itthon is az 1 év alatti csecsemők körében fordul elő a leggyakrabban: közöttük a betegség gyakorisága 24-szerese az átlagosnak. Ez a 2017-2018-as epidemiológiai évben (2017. július–2018. június) azt jelentette, hogy a meningococcus fertőzéssel érintett hazai betegek közel egyharmada csecsemő volt. A rendkívül gyors lefolyású betegség 24 óra alatt halált okozhat, és a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden tizedik beteg még a gondos orvosi ellátás mellett sem éli túl a betegséget.
„A csecsemők között azért gyakoribb a betegség, mert az immunrendszerük még éretlen, így nem tudnak megfelelően védekezni a tokos baktériumok ellen, ők a legvédtelenebbek. Bár gyakran hallom az ellenkezőjét, a betegséget az anyatejes csecsemők is elkaphatják” – hangsúlyozta dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. – „Hatékony védelmet csak a védőoltás nyújthat, a csecsemőket a B és C törzs elleni oltóanyaggal is ajánlott beoltani. Az oltás már 2 hónapos kortól adható.”
A betegség 24-ei világnapja alkalmat ad a szakértőknek, hogy hangsúlyozzák a legfontosabb tudnivalókat:
A meningococcusbaktérium bárkit megfertőzhet, de az egy év alatti csecsemők rendkívülmagas kockázatnak vannak kitéve: körükben az átlagosnál 24-szer gyakrabban fordul elő betegség.
Ugyancsak veszélyeztetett csoportot alkotnak az 1 és 5 év közötti kisgyermekek. A 2017-2018-as epidemiológiai év adatai szerint közülük került ki a betegek közel egynegyede. A fertőződés kockázata serdülőkorban ismét kissé emelkedik: a kamaszok és fiatal felnőttek hordozzák ugyanis tünetmentesen a legnagyobb arányban a meningococcus baktériumot. Minél többen hordozzák a baktériumot, annál nagyobb az esélye a fertőzés előfordulásának, különösen a zárt közösségekben. A fiatalok tömegrendezvényeken, fesztiválokon, szórakozóhelyeken, külföldi utakon is könnyen találkozhatnak a baktériumot hordozókkal.
Magyarországon a 2017-2018-as epidemiológiai évben összesen 42 meningococcus okozta agyhártyagyulladást regisztráltak. 6 beteg belehalt a fertőzés szövődményeibe, azaz hétből egy beteg nem élte túl a súlyos fertőzést. A betegek több mint a fele (22 fő) 6 év alatti gyermek volt.
A járványos agyhártyagyulladást okozó baktériumnak 13 típusát különböztetik meg, a legtöbb megbetegedést az A, B, C, Y, W és X változatok okozzák. Hazánkban a megbetegedések többségét a B típus okozza, a legfrissebb hazai adatok (2017-2018) szerint kétszer annyi fertőzésért felelős, mint a második leggyakoribb C típus.
„Hangsúlyozni kell, hogy a két baktériumtípus elleni védőoltás különbözik és nem helyettesíti egymást. Érdemes felhívni a szülők figyelmét, hogy a védettséghez a meningococcusbaktérium B és C típusa ellen is szükség van a védőoltásra, hiszen a két oltás együtt ad védettséget. A két vakcina hatása között nincs átfedés. A másik baktérium okozhat betegséget, ha a gyermek csak az egyik típus ellen van beoltva”– hívta fel a figyelmet dr. Póta György.
Az életkori alkalmazhatóságot figyelembe véve, a csecsemők és kisgyermekek meningococcus B elleni oltására jelenleg kizárólag a Bexsero védőoltás alkalmazható. Az ismert szerocsoportú hazai megbetegedések több mint kétharmadát okozó B típusú baktérium elleni védekezést is korán, 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni.
A baktérium cseppfertőzéssel, szoros kontaktus útján terjed, közvetlen érintkezés (pl. csókolózás, köhögés, tüsszentés), vagy tartós, illetve gyakori, ismételt kontaktus, mint a zsúfolt együtt lakás, együtt alvás az előfeltétele. Infektológus szakorvosok ezért azt javasolják, hogy a csecsemők, illetve az 5 év alatti gyermekek mellett a zárt közösségekben, például kollégiumban, nevelőotthonban élő serdülők és fiatal felnőttek is oltással védekezzenek az invazív meningococcus betegség ellen.
A meningococcus okozta fertőző agyhártyagyulladás az egész világon, minden korcsoportban előfordul. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint évente mintegy 500.000 megbetegedést okoz, halálozási mutatója pedig rendkívül magas: minden évben 50.000 ember veszíti életét a fertőzés következtében.
A járványos agyhártyagyulladás B típusa elleni védőoltás egyre több országban kerül be a nemzeti immunizációs programba: a közelmúltban az Egyesült Királyság, Írország és Olaszország mellett Litvánia is úgy döntött, államilag finanszírozott formában biztosítja a vakcinát a gyermekeknek.
A meningococcus okozta agyhártyagyulladás nehezen felismerhető betegség, többnyire ugyanis olyan általános tünetekkel jelentkezik, amelyek hasonlíthatnak más gyakori betegségekhez. Emiatt későn születhet meg a pontos diagnózis, vagyis hogy milyen betegség áll a tünetek hátterében. Ilyen nem specifikus kezdeti tünet például a láz, az erős fejfájás és a hányinger. Csecsemőknél az említetteken kívül jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség.
A betegség előrehaladásával a súlyosabb tünetek is megjelenhetnek, ilyen a fényérzékenység, a tudatzavar, csecsemőknél esetenként a fejükön észlelhetően kidomborodó kutacs. A fertőzés következtében vérmérgezés is gyorsan kialakulhat, ezt jelezhetik a bőrön megjelenő pontszerű bevérzések vagy a nagyobb kiterjedésű bőrvérzések. Ezek összetéveszthetők más kiütéses megbetegedésekkel. Annak eldöntésében, hogy kiütésről vagy bevérzésről van-e szó, segíthet az „üvegpohárpróba”, amikor a foltokra üvegpoharat nyomunk. A nyomásra el nem tűnő eltérések az agyhártyagyulladás egyik nagyon súlyos formájára, a meningococcus vérmérgezésre utalhatnak.
A megtévesztő kezdeti tünetek mellett a betegség rendkívül gyors lefolyása is nehezíti az agyhártyagyulladás felismerését és kezelését. A fertőzést követően a véráramba kerülő baktériumok órák alatt szétterjednek és szaporodni kezdenek az emberi szervezetben. A kezdeti tünetek jelentkezésétől a beteg állapota rohamosan súlyosbodhat, és akár 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy meg is halhat.
De akik életben maradnak, azok sem biztos, hogy maradványtünetek nélkül felépülnek a betegség szövődményeiből. Tíz betegből legalább egynél számolni kell súlyos testi/idegrendszeri következményekkel, ezek közé tartozik az ujjak vagy teljes végtagok elvesztése, az agykárosodás, az epilepszia és a halláskárosodás. Ezek olyan helyrehozhatatlan következményei a betegségnek, amelyek a fertőzésen átesettek életminőségét hosszú távon, akár teljes életen át befolyásolják.A hazai járványügyi szakemberek szerint a meningococcus elleni védelmet 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni, és 25 éves korig célszerű fenntartani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.