Küzdelem az új civilizációs betegség ellen

Kék fény mentes életet néven indul országos fórum

Divatos diagnózis a szemészek körében és a magyar lakosság 90 százalékát érinti, még sincsenek méltó helyen kezelve a szemünket nap mint nap érő látható kék fény káros hatásai, és a panaszokat is többnyire letudjuk műkönny vásárlásával. A kék fény okozta problémákra hívja fel most a figyelmet egy új országos fórum, a kekfenymenteseletet.hu, melynek célja, hogy átfogó információval szolgáljon a minket fenyegető veszélyről és lehetséges megoldásairól.

A Nielsen tavalyi felmérése szerint egy felnőtt átlagosan 10.4 órát tölt el a képernyő előtt naponta, és 88 százalék tudja is, hogy ez nem feltétlenül jó a szemnek. Sajnos azonban csak 12 százalékuk jut el odáig, hogy tegyen is ellene.

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a láthatatlan ultraibolya kék fény káros hatással van a szemre és a bőrre is, ezért kenjük magunkat napozáskor, és ezért figyelünk oda, hogy UV szűrős napszemüveget hordjunk. Azt azonban kevesen tudják, hogy a magasabb (380 - 500 nm közötti) tartományban lévő, és ezáltal látható ibolyakék fény különösen káros hatású, mivel akadály nélkül hatol át a szem védőrétegén egészen hátra a retinába.

Kék fényre szükségünk van, hiszen fontos szerepe van bioritmusunk felállításában és szabályozásában, emelett kedélyjavító hatással is bír, ami különösen hasznos a téli depresszió ellen. A probléma a digitalizációnak köszönhető és annak, hogy alig vagy egyáltalán nem figyelünk oda a szemünkre. A mesterséges fény mindenütt körülvesz, hiszen mikrokörnyezetünk része. Ahogyan Táll Krisztina, optometrista szakember megjegyzi: “Nem kell ahhoz napi 10 órát gép előtt dolgozni, hogy a szemünk kiszáradjon és elkezdjen fájni a fejünk. A zárt, mesterséges LED vagy egyéb hideg kék fényekkel bevilágított tér, a képernyőkből érkező kék fény és a hűtő-fűtő rendszerek mind hozzájárulnak a problémához”. A gyakori szemszárazság mellett hosszú távon ráadásul makula degenerációt (retina súlyos károsodása) és szürkehályogot is okozhatnak.

Ha pedig lefekvés előtt még mindenképp válaszolnunk kell az üzenetekre, le kell csekkolnunk a holnapi időjárást és a meccs eredményeit, számolnunk kell azzal, hogy a bioritmusunk teljesen felborul, ugyanis a kék fénynek köszönhetően a szervezet elkezdi a melatonin nevű hormont termelni, ami az ébrenlétünket szabályozza és sötétben természetes módon lecsökken. Ha azonban ebbe a folyamatba belenyúlunk, állandóan fáradtak, stresszesek, kialvatlanok leszünk, ami könnyen elhízáshoz, depresszióhoz vezet. A többit pedig ki tudjuk találni.

A szakember szerint a kék fény mellett a legnagyobb probléma a tartós közelre nézés: “Képzeljük el, hogy órákon át guggolunk, majd hirtelen fel kell állnunk. Na így érzi magát a szemünk, ha sokáig elfelejtünk a távolba nézni. Egy óra is eltelhet, mire ebből az izomgörcsből feloldódik a szem”. A 14 év alatti gyerekek fokozottan érzékenyek. Japánban pl. a fiatalkorúak 90 százaléka szenved gyerekkori miópiában (rövidlátásban), főleg az elmúlt 15-20 évben lett rengeteg kisgyerek szemüveges, mivel korán a kezükbe kerül a tablet és a tanulás mellett a pihenés is 30 centi közelről a képernyőjüket bámulva történik. Arról nem is beszélve, hogy ez a képernyő pici és általában nem kint, a természetes fényben, hanem zárt térben, mesterséges fény mellett bámulják.

Mi a megoldás?

Szerencsére több módszer is van látásunk egészségének megőrzésére. Táll Krisztina optometrista szerint az irodai munkát végzőknek például ajánlott a gyakori szemtorna, a lényeg, hogy bizonyos időközönként a távolba is kelljen nézni. Emellett nagyon jól bevált a monitorszemüveg, mely védőréteget képezve meggátolja a kék fény behatolását a retinába és ép látásúaknak, dioptria nélkül is kapható. Sajnos jelenleg kék fényszűrős kontaktlencse nincs a piacon, így a kontaktlencséseknek is ajánlott beszerezni egy ár érték arányban is megfelelő monitorszemüveget. Lefekvés előtt pedig érdemes ‘night shift’ módba állítani a telefonunkat, de számos alkalmazás létezik, ami optimális mértékűre csökkenti a kijelzők kék fényét.