A halláscsökkenés a korosodással gyakran társuló egészségi probléma. A baltimore-i Johns Hopkins Kórház tanulmánya szerint egyeseknél az Alzheimer-kór és más típusú demenciák korai figyelmeztető jele is lehet.

Az enyhe halláskárosodásban szenvedő idősebbeknél – például, akiknek nehézségbe ütközik egy beszélgetés követése egy zsúfolt étteremben – csaknem kétszer akkora a demencia kockázata, mint a normál hallású kortársaiknál. A súlyos halláscsökkenés azonban még veszélyesebb, akár megötszörözheti a betegség kialakulásának esélyét.

Tény, hogy a hallást és az agyi megismerést nem lehet különválasztani, hiszen a fülünkkel „csupán” felvesszük a hallás útján szerezhető információkat, ezeket értelmezni csak az agyunk tudja. A kutatók előtt még nem világos, hogy mi a pontos összefüggés a hallás romlása és a mentális funkciók hanyatlása között. Ezek ugyanis egymástól függetlenül is kialakulhatnak, de az is lehetséges, hogy a hallásproblémák járulnak hozzá a demencia kifejlődéséhez.

A halláskárosodás gyakran vezet társadalmi elszigeteltséghez, ami fokozza a leépülés rizikóját. Az is elképzelhető, hogy megzavarja a normál agyműködést, mivel a gyengülő hallás miatt az agynak több energiát kell fordítania arra, hogy megértsen egy beszélgetést.

A kockázatok csökkentése érdekében fontos, hogy hallásunk romlását ne hagyjuk kezeletlenül, ám abban sajnos a kutatók nem optimisták, hogy a már kialakulóban lévő demencia folyamatát befolyásolni lehetne hallásjavító eszközök segítségével.

A gyengülő hallás szellemi leépülésre figyelmeztethet