Ezekre kell figyelned, ha ételallergiás vendégnek főzöl

A diagnózis utáni első sokkhatást követi a másik, amikor az ételallergiás ember találkozik a környezete reakciójával.

Az érintett, aki addigra már alaposan körbejárta a témát, nem érti, hogy a többiek hogyan lehetnek ennyire tájékozatlanok, vagy akár tapintatlanok a diétáját illetően. Az előttünk álló ünnep, a rokonlátogatással egybekötött ebédek és vacsorák időszaka kapcsán Sasvári-Szekeres Anitával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával a speciális diétát tartók nehézségeiről beszélgettünk.

Az egészséges átlagember nem tudja, melyik szó mit takar

Ételallergia, ételintolerancia, tejfehérje, laktóz és glutén – az átlagember szótárában ritkán előforduló kifejezések, ám annál többet mond annak, akinek valamilyen okból kifolyólag kerülnie kell egy vagy több összetevőt. Ezeket valóban csak akkor tanuljuk meg, ha a diéta miatt szükségünk van rá, hogy akár a készételek csomagolásáról, akár a főzéshez alapanyagok vásárlása során tájékozódni tudjunk, hogy mi az, amit fogyaszthatunk. Ilyenkor az ember teljesen más szemmel válogat a boltok polcain, mint korábban. Már nem a régi kedvenc, vagy az éppen megkívánt, esetleg akkor épp akciós termék fog a kosárba kerülni, hanem kizárólag az, amit a diéta megenged, a számunkra tiltott összetevőt nem tartalmazó termék.

Szegény, akkor te semmit nem ehetsz!

A család részéről jólesik ilyenkor minden támogatás, elsőként az, ha nem sajnálattal, hanem érdeklődéssel fordulunk a diétázó felé. Javasolni szoktam, hogy a diétás tanácsadásra hozzák magukkal azt a családtagjukat is, akiről úgy gondolják, hogy fontos, hogy ő is részletes képet kapjon a diéta részleteiről – mondja Sasvári-Szekeres Anita. Ő lehet a férj, feleség, de gyerekek esetében például a felügyeletbe besegítő nagymama, akinek szintén fontos tudnia, hogy miért nem eheti mostantól uzsonnára a kedvenc kekszét az unokája, vagy miért kell mostantól bizonyos szabályokat betartani a konyhában. A közelgő ünnep kapcsán ezek a kérdések még inkább előkerülnek, az alábbiakban ezért összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló tévedéseket.

1. Nem csak a tejben van tej

A tejmentes diéta nemcsak a dobozos tej lecserélését jelenti növényi „tejekre”, hanem mindent mellőzni kell az étrendből, ami tejet, vagy tejszármazékot tartalmaz. Tejfölt, tejszínt, joghurtot, kefírt, vajat sem használhatunk a sütés-főzés során, sőt a margarinok közül is csak azt, aminek az összetevői közt nem szerepel tejszármazék. Ezeket növényi készítményekkel – kókusz-, rizs-, zabtejszín – lehet helyettesíteni. Fontos tudni, hogy a késztermékek: pékáruk, kekszek, ropi, csokoládék, felvágottak is tartalmazhatnak tejet!

2. Az is gond, ha csak egy kicsi van benne

Ha a recept szerint mindössze 2dl joghurtot használtunk is fel a 12 szeletes tortához, amiből az allergiás egy szeletet eszik, vagy csak 2 kanál búzaliszttel készítjük a rántást, az számunkra kevésnek tűnhet, az ő szervezete azonban nem így érzi, ezt fogadjuk el. „Enyhébb” esetben órákig-napokig tartó hasfájást, görcsöket és puffadást okozunk neki, súlyosabb esetben akár életveszélyes, sürgősségi ellátást igénylő reakció is kialakulhat.

3. „Nyomokban tartalmazhat”

Vannak, akiknek nemcsak azokat a termékeket kell kerülniük, ahol az allergén (amit a diétában mellőznie kell) az összetevők között szerepel, hanem még a „nyomokban tartalmazhat” feliratú készételeket sem fogyaszthatják, mert attól is tüneteik vannak. Ilyen kényes kérdés az elkészített ételek tálalása is. Ha végig odafigyeltünk: allergénmentes alapanyagokat vásároltunk, amik a főzés során sem érintkeztek a család többi tagjának készített ételekkel, akkor a tálalásnál se kövessük el azt a hibát, hogy egy tálcán, egymás mellé téve szervírozzuk például a mentes és a sima panírral készült rántott húst. A nagy gonddal készített mentes étel a tálalás során is szennyeződhet (allergén kerülhet rá) és sajnos ez is épp olyan tüneteket okozhat, mint a normál panírral készült hús elfogyasztása.

4. Nem eszel liszteset? De te is lisztből sütöd a kenyered!

Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia: más a nevük, de a diéta azonos: az érintettek nem fogyaszanak glutént, pontosabban olyan gabonát, amiben ez a fehérje megtalálható. A diétában kerülendő a búza, a rozs és az árpa, zabból csak az igazoltan gluténmentes változat fogyasztható. Emellett ugyanúgy sütnek-főznek, például rizs-, kukorica-, hajdina-, cirok-, mandula, kókusz vagy köleslisztből, de léteznek gluténmentes céllisztek is, ezek már eleve olyan összeállításban kerülnek a polcokra, hogy viszonylag egyszerűen (víz, tojás, cukor hozzáadásával) sütemény, nokedli vagy kenyér készíthető belőlük.

5. Ez nekem túl bonyolult!

Akinek a speciális étkezés nem a mindennapok része, nincsenek meg a jól bevált receptjei vagy nem érzi biztonságosnak – allergénmentesnek – a konyhát a főzéshez és úgy dönt, hogy inkább nem kockáztat, akkor vegyen bátran kész terméket! Ma már a legtöbb boltban elérhető – vagy webshopokból rendelhető – az adott diétának megfelelő allergéntől mentes sütemény, keksz, nassolni való. Biztos lehet benne, hogy a mentesen étkező vendégnek ez a figyelmesség is jól fog esni.