Amikor a szív „munkabírása” hosszabb ideig csökken, akár életveszélyes szituáció is keletkezhet.
Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok enyhébb és súlyos, azonnali ellátást igénylő formáira hívta fel a figyelmet.
A szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek. Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is veszélyes lehet, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át.
Melyek a kamraremegés tünetei?
A kamraremegést rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni! Az újraélesztéssel azonban nem szabad a kiérkezésig várni, azonnal el kell kezdeni. Ez 30 mellkas kompresszió, vagyis nyomás, 2 befúvásos lélegeztetés felváltva mindaddig, amíg el nem érhető a defibrillátor, illetve a szakszerű orvosi segítség megérkezéséig.
A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció, amelyek hatására akár vérrögök is keletkezhetnek. Ugyanis ha a vért a szív nem tudja teljes mértékben kipumpálni a a pitvarból, akkor az ott maradva rögösödhet. Ha pedig ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, pl. például az agyban. A folyamat végeredménye a stroke, bár a vérrögök más szerveket is károsíthatnak.
Melyek a pitvarfibrilláció tünetei?
Egyes esetekben a pitvarfibrilláció lehet teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel. Ugyanakkor tudni kell, hogy az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért fontos, hogy tapintással tudjuk ellenőrizni a pulzusunkat, amivel felismerhető a szabálytalan szívműködés, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is forduljunk kardiológushoz.
Ha úgy érezzük, a szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.
„Az esetek jelentős részében nincs szó rendellenességtől, hiszen a stressz, a túlzott kávé, energiaital fogyasztása, túlterheltség is okozhat ilyen jellegű tüneteket, amelyek hátterét azonban mindenképpen fontos tisztázni” – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, például elektrofiziológiai vizsgálatokra. Amint megszületik a szívritmuszavar diagnózisa és megtaláljuk a probléma okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A célunk a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód együttes kialakítása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.