Túlélőcsomag szívinfarktus után

Magyarországon évente 20-25 ezer ember hal meg hirtelen keringésleállás következtében. Ennek hátterében a leggyakrabban szívinfarktus áll.

Bár az infarktusos betegek nem mindegyike hal meg azonnal, ha nem állna rendelkezésre mindenki számára a legmodernebb infarktus ellátás, az évi 30-35 ezer szívinfarktusos betegek több, mint felét elveszítenénk az első évben. A legkorszerűbb katéteres ellátásnak köszönhetően ma fele annyian halnak meg, mint 10 évvel ezelőtt, de az infarktus utáni időszak halálozása még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országok betegeié. A halálozás további csökkentésének kulcsa az infarktus utáni életmód váltás, a megfelelő gyógyszerhűség. Ennek kialakításában kiemelt jelentősége van az infarktus utáni első 365 napnak. A tragédia elkerülhető, de erre csak sikeres utógondozással van esély, így a Magyar Kardiológusok Társasága és a Sanofi a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó „túlélőcsomagot” állított össze a szívinfarktuson átesett betegek számára.

Az infarktus utáni sikeres felépüléshez kíván túlélőcsomagot biztosítani a betegeknek, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és szakmai partnere a Sanofi. Közös kezdeményezésüket a fővárosi Sziklakórházban mutatták be a nyilvánosságnak. A helyszínválasztás nem véletlen, a II. világháború és a hidegháború idején a „túlélésre” ez az intézmény adott lehetőséget az itt berendezett atombiztos kórházzal, ahol a Szent János Kórház különlegesen felkészített orvosai segítettek volna a bajba került embereken. A XXI. században viszont a túlélés már sok esetben nem csupán a megfelelő infrastruktúrán, hanem a megfelelő egészségügyi ismereteken és a tettvágyon is múlik. Az infarktuson átesett betegek részére szóló edukációs és motivációs program - amely egy hat részből álló videó sorozatból, egy gondozási naplóból, valamint egy információs anyagból áll – ami egy modern túlélőcsomag, kiegészülve a megfelelő szakszemélyzettel segíti a betegeket az infarktus utáni teljes felépülésben.

Ez a csomag a program keretében minden olyan beteghez eljuttatásra kerül, aki átesik infarktuson és utána életmentő katéter terápiás beavatkozáson.

"Magyarországon évente körülbelül 30-35 ezer új szívinfarktust és 42 ezer stroke-ot, azaz agyi ér-katasztrófás esetet regisztrálnak. Szerencsére a statisztikák sokat javultak. Egy évtizede még évente 15 ezer ember halt meg infarktus következtében, mára ez a szám kevesebb, mint felére csökkent az infarktus nyugat-európai szintű ellátásának köszönhetően. A szív- érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozások számának jelentős csökkenése az elmúlt másfél évtized sikertörténete a hazai egészségügyben. A kiterjedt katéteres laborhálózati rendszernek köszönhetően, aki időben orvoshoz fordul, korszerűen gyógyítható a korai katéter terápiás módszerrel. Az infarktusban végzett beavatkozások száma és sikere is megközelíti a fejlett Európa átlagát" - mondta dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem KK I.sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója.

Sajnálatos tény azonban, hogy a szívinfarktus akut kezelése utáni időszak tekintetében rosszabbul állunk, mint az azonos akut ellátást nyújtó nyugat- és észak-európai országok. Megközelítőleg ugyanannyi embert veszítünk el a kezelést követő 365 napban, mint a kezelés korai időszakában.

„A korai halálozás számát is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel, átlagosan több mint három órát, ez a hezitációs idő pl. Ausztriában 70 perc. Ez alatt hal el a szívizom!!. A késői 365 napos magas halálozás oka az előzőn kívül alapvetően az infarktus utáni életvitelben keresendő. Az egészséges életmód, a dohányzás elhagyása, a testsúly optimalizálása, a rendszeres mozgás, és az előírt gyógyszerek pontos szedése rendkívül sokat számít, és sajnos, ebben is nagyon rosszul állunk. És nem szabad elfelejtenünk, szintén kiemelten kezelendő probléma, hogy a legsúlyosabb szövődmény, a hirtelen keringésmegállás túlélésére csak akkor van esély, ha valaki, aki éppen arra jár, elkezdi a beteg újraélesztését. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen ismerjék, és merjék elkezdeni! Rajtuk múlhat a beteg élete. Ez nem igényel speciális képzettséget, gyakorlatot, csak egy kis bátorságot és akaratot. A keringés nélküli betegnél csak mellkaskompressziót kell alkalmazni percenként 100x, és közben segítséget kell hívni (kiáltani!), hogy hívják a mentőt, ha van a közelben félautomata defibrillátor, odahozni és bevetni, illetve két percenként cserélni az újraélesztő személyét” — erről már dr. Becker Dávid egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinika igazgatóhelyettese, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára beszélt. A Magyar Kardiológusok Társasága most kiemelten az infarktus utáni 365 nap túléléséhez kíván segítséget nyújtani.

A kampány során az MKT és a Sanofi a betegek betegségértését szeretnék javítani a „túlélési ismeretek” kampány szemléletes és érthető anyagainak közzétételével. Ezen felül a kardiológiai centrumokban edukátorokat is képeznek, akik a szívinfarktuson átesett betegeket a gondozásban való aktív részvételre fogják biztatni, oly módon, hogy közösen gondozási célokat tűznek ki, majd a legveszélyesebbnek számító 365 napos időszakban rendszeres vizitekkel igyekeznek fenntartani az érintettek motivációját. A kampány anyagai azonban bárki számára elérhetőek és letölthetőek a www.mkardio.hu/tulelesiismeretek linken.

"Az eredményes gyógyuláshoz, vagy krónikus betegségek esetében a megfelelő kontrollhoz elengedhetetlenül fontosak a jó gyógyszerkészítmények, azonban önmagukban nem elegendőek. A betegeket támogatnunk kell abban, hogy a készítményeket rendszeresen, a kezelőorvos által előírt módon szedjék. Ehhez oktatási anyagok, beteg-támogató programok kellenek, melyek biztosítják azt, hogy a beteg megértse, miért van szükség a kezelésre, mit tehet meg ő maga, azért, hogy meggyógyuljon vagy hogy együtt tudjon élni a betegségével" - emelte ki a sajtótájékoztatón dr. Stella Péter, a Sanofi orvos igazgatója.

Persze egy ilyen program nem pótolhatja teljesen a szakértő és a beteg személyes konzultációját, de az a többlet-információ, amit a beteg a programban megkap, nagyon hatékony segítséget adhat a mindennapi gyakorlatban. Ezen elkötelezettség jegyében a Sanofi évek óta támogatja a cukorbetegeket gondozást segítő oktató programjaival és az MKT-val közösen ezért ad mostantól túlélési ismereteket a kardiológiai betegek számára is.

Dr. Forster Tamás professzor, a Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ igazgatója, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke a szakmai, de mégis civil szervezetek szerepét emelte ki. Szerinte rendkívül fontos, hogy több csatornán keresztül juthassanak el az ismeretek a betegekhez, akiknek a tájékoztatása, az edukációja talán a legfontosabb abban, hogy valóban látványos, érezhető javulást érhessünk el a szívinfarktus okozta halálozások, vagy annak megelőzése terén.

A kampányhoz csatlakozott Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ő mielőtt szóvivő lett, 25 évig mentőzött. Több tízezer beteghez riasztották, köztük több száz szívinfarktusoshoz is.

,,Láttam, tapasztaltam, hogy mennyire keveset tudnak az emberek erről a betegségről, és mennyi veszélyes tévhit él a fejekben. Bízom benne, hogy a kampány révén a betegek felismerik majd a bajt és helyesen cselekszenek, hiszen mi mentők így kaphatunk esélyt a hatékony segítségnyújtásra” - mondta a szóvivő.