Baj van a szemünkkel? – Íme a leggyakoribb szemproblémák 2.rész

Homályos látás, foltok, vakító fény éjszaka – olyan panaszok ezek, melyekre a szemproblémákkal küzdők a leggyakrabban panaszkodnak. Mindegyik lehet közülük ártalmatlan bosszúság, de akár egy betegség korai jele is. Melyek a legsűrűbben előforduló szemproblémák?

Sok esetben nem könnyű megkülönböztetni egymástól, hogy vajon egy látásmódosulással járó szemprobléma bosszantó, de ártalmatlan, vagy súlyos betegség első jele. Ahhoz, hogy pontos diagnózist kapjunk a szemünkkel kapcsolatos gondunkról, mindenképpen szakorvoshoz kell fordulnunk.

De vessünk egy pillantást rá, melyek a leggyakoribb szemproblémák? Cikkünk első részében a közellátás, a távollátás és a szemtengelyferdülés témakörét vizsgáltuk meg.

Mely gyakori szemproblémákkal kell még számolnunk?

1. Glaukóma

Nem lehet érezni, de a szemprobléma ettől még rongálja a látóideget. Talán semmilyen tünetet nem észlelünk, amíg észre nem vesszük, hogy veszítettünk központi látásunkból. Először a látótér szélei „vesznek el”.Ezért van szükség 1-2 évente szemvizsgálatra, különösen 40 éves kor felett. A glaukómát az orvosok gyógyszerekkel és műtéttel is tudják kezelni.

Mi történik e szemprobléma során?

A szem telítve van folyadékkal. Olykor túlságosan sok gyülemlik fel belőle, s növeli a nyomást a szemben. Ez pedig károsítja a látóidegeket, az idegszálak egy csoportját, melyek információt szállítanak az agyba. Kezelés nélkül a glaukóma teljes vaksághoz vezethet.

2. Makula degeneráció

A korral összefüggő makula degeneráció (AMD) károsítja, majd elpusztítja a központi látást, igencsak megnehezítve a vezetést vagy az olvasást. A tünetei: központi homályos folt a szemben, vagy egyenes vonalak, melyek hullámosnak tűnnek.

Hatvan éves kor felett sokkal valószínűbb e komoly szemprobléma kialakulása, de növeli esélyét a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, s az is, ha a női nemhez tartozunk. Amennyiben a családban volt makula degenerációval küzdő személy, szintén nagyobb jelentkezésének a valószínűsége.Fontos a gyakori szemvizsgálat, a gyors kezelés ugyanis lassítja a betegség előrehaladását és a látásvesztést.

Mi történik?

A makula degeneráció a retina központi részét érinti, az ún. makulát. E szemproblémának két típusa van.

• A száraz: az orvosok gyakran sárga lerakódásokat látnak a makulában, ezek az ún. drusenek. Ha rosszabbodik a helyzet, a makulaszövetek lebomlanak. Lassul az időtartam, mely alatt a kép megjelenik az agyban.
• A nedves: ilyen esetben rendellenes vérerek nőnek a szemben. Vér és folyadék szivárog belőlük, mely hegeket, majd károsodást vált ki a makulán.

Mindkét típusnál a szembogár közepén érzékel egy vakfoltot a páciens.

3. Diabéteszes retinopátia

Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség is okozhat részleges látásvesztést, majd pedig vakságot. A károsodás érinti az apró vérereket a retinában. Gyakran kezelhető, de jobb, ha az ember nem vár a tünetek megjelenéséig.Ha már jelentkeznek – homályos látás, foltok, árnyak, vagy fájdalom -, akkor a betegség már súlyos. Amennyiben diabétesszel küzdünk, évente kell elmenni szemvizsgálatra. A legjobb megelőzés az, ha mindig ellenőrzés alatt tartjuk a vércukorszintünket!

Mi történik?

A magas vércukorszint károsítja az apró vérereket, melyek támogatják a retinát. Megduzzadhatnak, kifakadhatnak, folyadék szivároghat belőlük. Olykor akár tucatnyi új, rendellenes ér kezdhet növekedni. Ez a proliferatív retinopátia. Sérülékenyek az erek, s könnyen megnyílnak. Idővel mindez károsíthatja a retinát és homályos látást eredményez, vakfoltokat, vagy teljes vakságot.

4. Szürkehályog

Nyolcvan éves koráig az emberek több mint felénél alakul ki szürkehályog (katarakta), ami „felhős” szemlencsét jelent. A látás lassan ködösebbé válik, megnehezítve az olvasást, vezetést, az éjszakai látást. A cukorbetegség, a dohányzás, vagy a túl sok, napon töltött idő növeli esélyünket e szemprobléma kialakulására. Operációval cserélhető a homályos lencse.

Mi történik?

Az egészséges szemlencse egy adott helyre fókuszálja a fényt a retinán. Ez rögzíti a képet, mint a fényképezőgépben levő film. Ám ahogy idősödünk, fehérjék gyülemlenek fel a lencsén. Ködössé válik és elszórt fénysugarakat küld a retinára. Az éles kép helyett homályosat kapunk, megváltozik a színlátás, káprázik a szemünk, főleg éjjel. Az előrehaladott katarakta még látható is a szemen.