Életmódbeli és genetikai okai is lehetnek a szívritmuszavarnak, de egyes betegségek is okozhatják az aritmiát. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.
A szívünk négy részből áll: a két felső pitvarból és a két alsó kamrából. A szív összehúzódásainak ritmusát tulajdonképpen egy „természetes pacemaker”, a szinuszcsomó felügyeli, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. A szinuszcsomó percenként 60-100 elektromos impulzust produkál, amely beindítja a szívdobbanásokat. Az impulzusok ugyanis arra késztetik a pitvarok izmait, hogy összehúzódjanak és vért pumpáljanak. Az elektromos impulzusok ezután eljutnak az AV-csomónak nevezett sejtekhez, amelyeknek szintén koordináló szerepük van. Rendszerint ez az egyetlen útja a jeleknek, hogy a pitvarokból a kamrákig jussanak, majd onnan vért pumpáljanak a tüdőbe vagy a test többi részébe. Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy más ok miatt (például fertőzés, lázas betegség, pajzsmirigy betegség) gyorsabb vagy lassúbb működésre vált, a szív gyorsabban vagy lassabban fog verni. Számos szívbetegség is oka lehet a szívritmuszavarnak, amely kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból, de vezetési zavar következtében is létrejöhet.
"Három fontos ok van, ami miatt feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az egyik, ha a családban többeknél jelen volt, jelen van bármilyen szívbetegség, ilyenkor természetesen évente, kétévente hasznos egy általános kardiológiai kivizsgálás. Ez még akkor is fontos, ha az illető tünetmentes, hiszen a szívritmuszavar például gyakran így „rejtőzködik”. Ugyanilyen szükséges a szűrés, ha valaki olyan életmódot folytat, ami szívproblémákra hajlamosíthatja, például sok stressz éri, függőségei vannak, vagy éppen magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, diabétesz szerepel az anamnézisében. A kardiológiai vizsgálatok elvégzésének harmadik oka, ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, izzadás, furcsa, remegő érzés a mellkasban, eszméletvesztés. Bármilyen indikációról is legyen szó, számos eszközös vizsgálat áll rendelkezésre a szívritmuszavar diagnosztizálására. Ha ez sikerül, megkezdődhet a kezelés, amellyel akár a stroke vagy a szívinfarktus kockázatát is minimalizálhatjuk."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.