A kórokozót kizárólag szárnyasok terjesztik, elsősorban papagájoktól kaphatjuk el, de kanárik, galambok, tyúkok, hattyúk, sirályok és pintyek közt is megtalálható a betegséget okozó baktérium. A papagájkór emberről emberre is terjed, a szervezetet jelentősen legyengíti.
A papagájkór elsősorban foglalkozási betegség, mely főként a kisállat-kereskedések, baromfifarmok illetve baromfifeldolgozók alkalmazottait betegíti meg, ám előfordulhat olyan családokban is, ahol galambot tenyésztenek, vagy házi kedvencként tartják az említett madárfajokat. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy a Chlamydia psittaci nevű kórokozó a szárnyas tollán és ürülékén telepszik meg, így többnyire az ellátásuk közben belélegzett pihe, por közvetíti a fertőzést. Mivel a fertőzött állatok többsége tünetmentes, ezért nem is gondolunk rá, hogy kapcsolat lehet közte és a panaszaink közt.
A fertőzés után 5-15 napos lappangási időt követően a betegség enyhébb esetben influenzaszerű tüneteket produkál, de rosszabb esetben a tüdőgyulladáshoz is sokban hasonló lehet: magas láz, fejfájás, hidegrázás, köhögés, kötőhártya-gyulladás és étvágytalanság alakul ki. A betegeknél kimerültség jelentkezik, elesettségre, végtagfájdalmakra panaszkodnak.
A betegség tünetei kapcsán sajnos többnyire csak később merül fel a papagájkór gyanúja, pedig az idejében megkezdett antibiotikummal történő kezelés nagyon fontos. A fertőzés vérvizsgálattal igazolható. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy az érintett tüdőterület nagyságától és a beteg életkorától függően a betegség lefolyása lehet enyhe, vagy súlyos. A fertőzés idősebb korban, vagy gyenge immunrendszer mellett akár halálos kimenetelű is lehet.
Az egzotikus állatok behozatala szigorúan szabályozott, így fertőzés szempontjából veszélyt az illegálisan behozott állatok jelentenek. A betegség azonban akár a városi galambok közt is megjelenhet, a nagy csapatban, kis helyen összezsúfoltan élő állatok körében a kórokozó gyorsan terjed. Otthoni körülmények között a higiéniás szabályok betartására kell különösen ügyelni. Előfordulhat, hogy maga a kórokozót hordozó madár nem beteg, azonban a madárral való közeli kontaktusban levő állattartók fokozottan veszélyeztetettek. A megelőzés érdekében fontos a kalitkákat rendszeresen tisztítani, takarításukkor szájmaszkot viselni, hogy az esetlegesen beteg madarak tollának és ürülékének porát ne lélegezhessék be. Ha a madáron betegség tüneteit észleljük, vigyük orvoshoz!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.