Az új, 21. századi agytérkép 180 különböző területet tartalmaz mindegyik féltekén, beleértve 97, korábban fel nem fedezett részeket. A közelmúltban közzétett tanulmány igen érdekes következtetésekre jutott.

Olyan agyi területeink is léteznek, amelyekről azelőtt nem hallhattunk. Sőt, 97, eddig ismeretlen régiót fedeztek fel a tudósok, s ennek alapján elmondható, hogy teljesen új, 21. századi agytérképet alkottak.

A Nature szaklapban megjelent tanulmány optikai szempontból is igen részletes, a Google Maps-hez hasonló térképet közöl agyunkról, mely hozzásegít az agykéreg alaposabb megértéséhez. Az adatokat a legújabb technológiák tették lehetővé.

Cikkünk első részében a folyamat megkezdéséről olvashattak, valamint arról, hogyan is dolgozza fel agyunk az információt.

Lássuk a konkrét, új agykérgi területeket.

Egy rendkívül pontos, precíz agytérkép természetesen igazi aranybánya lenne a kutatók számára.

Az új agytérkép 180 területet azonosít minden egyes féltekén, beleértve 97 újat, a korábban már ismert 83 régió mellett. Valamennyi területet annak alapján határozták meg, hogy önmagukban hasonlóak, de szomszédaik számára különbözőek – magyarázta Matthew Glasser. Mindegyiknek egyedi mikroszerkezeti felépítése van, beleszámítva a kéreg vastagságát is, emellett pedig az aktivitás- és konnekció mintázatuk is eltérő a másik agyi területekhez.

agy2

„Gondoljunk erre úgy, mintha minden agyi területnek külön ujjlenyomata lenne” – magyarázta a kutató.

„Az újonnan felfedezett területek többségükben a magasabb kognitív funkciók régióiban helyezkednek el – mondta Van Essen. – Egy tucat különböző agyterületet azonosítottunk például a dorsolateral prefrontális kéregnek nevezett részben, amelyeknek szerepe van a tervezésben, memóriában vagy az absztrakt gondolkodásban például, sok más funkció mellett.”

A kutatók felfedeztek néhány, „atipikus” topológiai szerkezetet is, személyről személyre haladva. Az ún. 55b terület például „egy sziget a nyelvi feldolgozásért, két teljesen más feladatot ellátó régió között”- fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy sokszor figyelmen kívül hagyják ezt a részt, mivel igen kicsi, a két másik régió között zajló kommunikáció könnyen „eltemeti”.

Van Essen kifejtette azt is: elkezdték a kutatást, de még cseppet sem értek a végére a feladatnak, hogy karakterizálják az ezen területek közötti különbségeket. Véleménye szerint az új agytérkép egy kiváló keretet ad, de több kutatásra van még szükség, hogy minden érthető legyen a számukra.

Végezetül – ami valószínűleg ugyanolyan fontos, mint maga az agytérkép -, a kutatócsoport létrehozott egy „osztályozót” annak érdekében, hogy bármely agyi vizsgálatnál azonosíthassák a kérgi területeket. Az osztályozó egy számítógépes program, amelyet egy, postákon alkalmazott szoftverhez lehetne hasonlítani. Ez képes ugyanis felismerni az emberek betűit, kézírását annak érdekében, hogy elolvassa a címeket és rendszerezze a leveleket.

Hasonlóképpen, az osztályozó azonosítja az egyedi szerkezetet és funkciót, valamint a konnekció mintázatokat minden agyi régióban. Így minden terület megkaphatja a maga „ujjlenyomatát” – magyarázta Matthew Glasser.

A tapasztalatok szerint az osztályozó képes észlelni a területek közel 97 százalékát új esetekben, akár atipikus, akár egyedi agyi szerkezete van valakinek.

agy

Hogyan használják majd az agytérképet?

Az új agytérkép mindenképpen hasznos eszköz lesz az idegsebészetet tanulók oktatásában, sőt az operációk megtervezésében is, noha a különbségek az emberek között, bármily kicsik is, szükségessé teszik a saját teszteket egy agyműtét esetében – mondta el dr. Sanjoy Gupta.

Farber úgy véli, előbb-utóbb az orvosok arra is képesek lesznek, hogy MRI alapján megmondják, autizmusa van-e valakinek, vagy hogy éppen a cigaretta rabja. Más szóval, az új sémának köszönhetően jóval kifinomultabb technológiák válnak rövidesen elérhetővé, hogy az agyi rendellenességeket, betegségeket diagnosztizálják.

Új agytérkép - 97 eddig ismeretlen területtel! – 2.rész