A kullancscsípések, melyek a Lyme-kórért felelősek, egyre több okot adnak az aggodalomra. Amerikában sűrűsödik azoknak a száma, akiket feketelábú kullancs csípett meg. Mit kell tudni a kullancscsípésről és kezeléséről?

Egyre aggasztóbb tendenciát mutat az Egyesült Államokban több területen is felbukkant kullancscsípések száma, melyek az embereket Lyme-kórral fertőzik meg. Noha az esetek nagy része az ország északkelti részén történt, a feketelábú kullancsként ismert parazita, melyet szarvas- vagy medvekullancsként is említenek, délen, Floridában és északon, Kanadában is okozott már problémát – mutatta ki a CDC.

S noha lehetetlen megjósolni, mennyire lesz rossz egy kullancs szezon tavasztól télig, az egyértelmű, hogy az esetek száma megduplázódott 1995 és 2014 között.

Paul Mead, orvos, CDC epidemiológus szerint stabil és fokozatos a növekedés a Lyme-kór esetek tekintetében, s a területek száma is nő, ahol kullancsok élnek. „Olyan, mintha egy bombát ledobnának és minden irányba elérne a hatóköre” – fogalmaz a szakember.

A legtöbb embernél a Lyme-kór influenza-szerű tüneteket produkál. A betegek 80 százaléka antibiotikumokkal teljesen fel tud épülni – mondta el John Aucott orvos, a Johns Hopkins Lyme-betegség Klinikai Kutató Központ munkatársa.

De mi okozza a Lyme-kóros esetek számának növekedését?

A világszerte tapasztalható felmelegedés az olyan területeket, mint Kanada, Maine és Minnesota tökéletes hellyé tette a kullancsok számára. Ám a szarvasok száma, amelyek a parazitát hordozzák, talán még nagyobb szerepet játszik ebben. A földhasználat, az erdők kiterjedésének növekedése, s az, hány ember telepedik le a szarvasok lakta területeken, mind hozzájárulnak a kullancsok számának emelkedéséhez.

A közegészségügyi hatóságok 30-36 ezer Lyme-kóros esetet jelentenek évente, noha a szakemberek szerint akár 300 ezren is lehetnek. A kullancsok májusban, júniusban és júliusban a legaktívabbak.

A legnagyobb feketelábú kullancs populáció leginkább északkeleten található meg, itt a legtöbb a Lyme-kóros esetek száma. Jelenleg azonban Amerikában az államok felében jelen van ez a kullancs típus. 1998 óta 45 százalékkal emelkedett a számuk, elsősorban az északi területek közepére és keleti részre koncentrálódik.

kullancs

Honnan tudjuk, hogy megcsípett és mi a teendő?

Mivel a kullancsok nagyjából mákszem méretűek, jól meg kell figyelnünk a bőrünket, ha felmerül a gyanú, hogy megcsípett bennünket. Hasznos tanács, hogy sose járjunk a természetben kellő védelem nélkül: magas fűben sétálva, a kertben dolgozva ugyanúgy ránk akaszkodhat a parazita, ezért érdemes a végtagokat megfelelően fedő ruhát viselnünk és minden alkalommal ellenőriznünk a bőrünket, ha beértünk a házba. Zuhanyzás közben különösen érdemes. A ruhákban szintén megbújhat a kullancs!

A parazitát erre a célra kifejlesztett eszközzel a legjobb kiszedni, de a sima csipesz is megteszi: felfelé irányuló egyenletes nyomást kell kifejtenünk. Ha a kullancs valamely darabja a bőrben marad, azt is ki kell szedni. Ha készen vagyunk, tisztítsuk meg a bőrfelületet alkohollal vagy szappanos vízzel.

A szakemberek szerint ha 36-48 órán belül eltávolítjuk a vérszívót, kevésbé esélyes, hogy Lyme-kórral fertőződünk.

Van, aki allergiás a csípésre, ő azonnal érzékelni fogja, miután ráakaszkodott a kullancs.

A Lyme-kór korai jelei

Mint már említésre került, a Lyme-kór tünetei az influenzáéhoz hasonlóak – láz, hidegrázás, fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom jellemzi, valamint kiütés, amely apró szemekre emlékeztet. Ezek mind figyelmeztető jelek, szinte mindenkinél jelentkeznek és a csípés helyén keletkeznek, 3-30 (átlagosan 7) nappal a kullancs ránk akaszkodását követően. A terület fokozatosan nő, fájdalmas és viszket.

A betegség ezen szakaszában antibiotikumos kezelést alkalmaznak. Általában 10-21 napon át amoxicillint és tetraciklint szed a páciens. Más antibiotikumok, amelyeket használunk, tartalmazhatnak cefuroximot és doxycyclint. Ha időben kezdődik a kezelés, megvan a teljes felépülés esélye.

Lyme-kór: miért terjed egyre jobban?