Minden hatodik percben gyilkol a stroke

El tudják képzelni, mit élhet át egy ember, amikor elfelejt írni, olvasni, számolni, vagy egyszerűen képtelen megérteni azokat a dolgokat, amelyet mondanak neki? Milyenek lehetnek annak az embernek a mindennapjai, aki saját lakásában eltéved, képtelen késsel-villával enni, vagy nem képes eldönteni, hogy beszélgetőpartnere éppen sír vagy nevet? Hogy minél kevesebben essenek a stroke áldozatául, ezért cselekednünk kell.

Évente világszerte 15 millió ember, míg hazánkban 45-50 ezer ember kap szélütést. Magyarországon, minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A Magyar Stroke Társaság által életre hívott "Stroke – Ne késlekedj" betegfelvilágosító és orvos edukációs Programja 2016-tól az Együtt a stroke ellen 2016-2020 néven folytatódik, melyhez az idei évtől csatlakozott még a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Hypertonia Társaság is. Annak ellenére, hogy az eredmények kecsegtetőek, a stroke fenyegetése továbbra sem csökken, így a folyamatos tájékoztatás jelentősége megkérdőjelezhetetlen.

A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Magyarországon évente 40-50 ezren kapnak szélütést,azonban mindössze 3 százalékuk kerül idejében kórházba. A statisztikai adatok szerint 13 ezren veszítik életüket agyi érkatasztrófa következtében és legalább 200-250 ezer ember él a betegség árnyékában. Az összes stroke esetet tekintve mintegy 10 százaléka 50, míg 27 százaléka pedig 60 éves kor alatt jelentkezik. Az elmúlt években nem egy fiatal és középkorú felnőtt esett a stroke áldozatául, sőt ez a betegség gyerekkorban is egyre gyakrabban fordul elő.

A statisztikai adatok szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka küzd a depresszióval. Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmada maradvány tünetekkel, csak mások segítségével tudja élni a mindennapjait, egyharmada pedig vissza tud térni a munkába és el tudja látni önmagát.

Az elmúlt években útjára indított „Stroke - Ne késlekedj” elnevezésű kampány elsősorban a szélütés tüneteire, a „hezitációs” idő csökkentésére, az azonnali mentőhívás jelentőségére és a pitvarfibrilláció felismerésére hívta fel a lakosság figyelmét, míg az idei emellett a megelőzést, a rizikófaktorok karbantartását tűzte zászlajára.

Dr. Csiba László a Magyar Neurológosok Társaságának elnöke elmondta, hogy az elmúlt években látványosan csökkent a stroke-betegek száma, de ez az arány még így is háromszor magasabb, mint a szomszédos Ausztriában. A javuló tendenciát mutatja az is, hogy Magyarországon az elmúlt öt évben duplájára nőtt a trombolízissel kezelt betegek aránya - 2010-ben 895, 2015-ben 2042 - vagyis sokkal többen részesülnek életmentő vérrögoldó kezelésben, mint korábban. Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész – tette hozzá. Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ha valaki a stroke tüneteit észleli - hirtelen beszédzavar, egyensúlyvesztés, féloldali végtagbénulás vagy zsibbadás - nem szabad várni a háziorvosra, vagy arra, hogy másnapra kialussza a betegséget. Rögtön tárcsázni kell a 104-es számot, ugyanis a mentősök tudják, hol kaphatják meg 3-4 órán belül a betegek azt a vérrögoldó kezelést. Csiba professzor kiemelte azt is, hogy a társ szakmák együttműködésével, főleg a kardiológusokkal történő közös munkával sokat lehet tenni a megelőzés érdekében. Az akadémikus ugyanakkor hozzátette, hogy Debrecen élen jár a szűrésben és az akut ellátásban, amely elsősorban a szoros együttműködéssel magyarázható.

Dr. Édes István professzor a Magyar Kardiológusok Társaságának képviselője hangsúlyozta , hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását nagyban befolyásolhatják bizonyos kockázati tényezők. Az ún. rizikófaktorok együttes fennállása jelentősen növelheti a stroke, a koszorúér-betegség, vagy a szívinfarktus esélyét, ugyanakkor a megelőzésre is felhívja a figyelmet, jelezve, hogy hiába vannak kiváló koleszterincsökkentő és véralvadásgátló gyógyszerek a betegeknek is tenniük kell az egészségük érdekében, egészségesen kell táplálkozniuk, fel kell hagyni a mozgásszegény életmóddal, abba kell hagyni a dohányzást és nem utolsó sorban be kell tartani az orvos utasításait. Nagyon fontos a terápiahűség, hiszen tudomásul kell venni, hogy vannak olyan gyógyszerek, amelyeket egy életen át kell szednie a betegnek, annak érdekében hogy ne kapjon még egyszer szívinfarktust, vagy ne üsse meg ismételten a guta.

Dr. Pápai György , az Országos Mentőszolgálat észak-alföldi régiójának igazgatója elmondta, hogy a kampány hatására az emberek bátrabban hívják a mentőket, ugyanakkor sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy stroke-juk van, csupán az alapvető tüneteket tudják felsorolni. Kiemelte, hogy az elmúlt években rendkívül jó kapcsolat alakult ki a stroke osztályok és a mentőszolgálat között, ami nagyban javítja a betegek túlélési esélyeit. Ő is kiemelte az időablak fontosságát, és felhívta a lakosság figyelmét a hezitációs idő csökkentésére, vagyis arra, hogy a tünetek észrevétele esetén rögtön hívja a beteg a 104-et, és ne a háziorvost vagy a rokonságot.