A cukorbetegség korunk egyik népbetegsége, ami sajnos jóval több áldozatot szed, mint amennyit kellene. Ennek oka az, hogy sokszor évekig sem veszik észre a betegek, hogy probléma lenne, ám a kór közben a testükben komoly károkat okoz.
Mint azt már említettük, a cukorbetegség igen sok embert érint. Hazánkban mintegy 700 000 diagnosztizált kettes típusú cukorbetegségben szenvedőről beszélhetünk, míg világviszonylatban a felnőtt lakosság 8,4%-át, több, mint 170 millió embert érint, a cukorbetegségben szenvedő száma 2025-re eléri a 330 milliót, az esetek 90 százaléka 2-es típusú cukorbeteg.
A számok már magukban is megdöbbentőek, ám hozzá kell tenni, hogy mivel a cukorbetegség tünetei jellemzően nem fájdalmasak, és a komoly következményekig nem is olyan ijesztőek, így nagyon sokan egyszerűen nem foglalkoznak vele. Ennek köszönhetően nagyjából minden diagnosztizált betegre jut egy olyan, akinél még nem állapították meg hivatalosan a kór meglétét. Azzal azonban, hogy a diagnózis elmarad, a következményekkel még számolni kell, ami súlyos esetben akár a beteg életét is követelheti.
A cukorbetegségnek két formáját ismerjük. Az egyes típusú cukorbetegség oka nem teljesen tisztázott. A genetikai fogékonyság mellett, egyéb külső tényezők, fertőzések, valamint a D-vitamin hiány oki szerepét is feltételezik, autoimmun gyulladásos folyamatok hatására a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek pusztulása figyelhető meg, következményesen abszolút inzulin hiány kialakulásával. Az egyes típusú cukorbetegségben szenvedők a betegség kezdetétől inzulin adásra szorulnak.
A kettes típusú cukorbetegség kialakulásának hátterében az örökletes hajlam mellett ismert egyéb tényezők szerepe. Az elhízás, a testmozgás hiánya, a dohányzás, az alkoholfogyasztás valamint a nem optimális D-vitamin ellátottság is közrejátszik a kórkép korai megjelenésében.A betegség korai szakaszában döntően az inzulin hatás gyengülése, inzulin rezisztencia figyelhető meg, későbbiekben az inzulin elválasztás is károsodik. Mivel ennél a formánál van valamennyi inzulin a szervezetben, így kezdetben nincsenek tünetek, ezért a betegség felismerése késik.
Dr. Tänczer Tímea diabetológus elmondta, hogy a betegek felénél, már a cukorbetegség felismerésekor észlelhetők az idült szövődmények, így a szemfenék-, az idegek- illetve a vese károsodás jelei, ezért kiemelten fontos a korai diagnózis az időben megkezdett életmód váltás és egyénre szabott kezelés bevezetése. A kezeletlen betegekben a kardiovaszkuláris betegségek, szívinfarktus, érszűkület, stroke előfordulása is lényegesen gyakoribb az egészségesekhez képest.
A cukorbetegségnek jellegzetes tünetei vannak, ám mire ezekkel szembesül a beteg, addigra sokszor a károk már visszafordíthatatlanok.
A lehető legfontosabb a cukorbetegség megelőzése, a fokozott rizikójú csoportokban életmódváltás, mediterrán típusú diéta bevezetése, a mozgásszegény életmód helyett rendszeres testmozgás beiktatása, hiszen így lehetőség van, a cukorbetegség elő állapotaiban is a betegség kialakulásának késleltetésére, irodalmi adatok alapján életmódváltással a betegség kialakulásának kockázata 50 százalékkal csökkenthető. A korai diagnózishoz a fokozott kockázatú egyének szűrése kiemelt jelentőségű, az éhomi vércukor vizsgálat, illetve a cukor terhelés (OGTT) elvégzésével.
A korai diagnózist követően a cukorbetegnek egyénre szabott kezelési rendszer alapján meghatározott mennyiségű és minőségű szénhidrátot tartalmazó diétát tanácsolunk, valamint sor kerülhet a haza kezelési ajánlásoknak megfelelően gyógyszeres kezelés bevezetésére.A cukorbetegek gondozása, rendszeres kontroll vizsgálata nagy jelentőségű, mert a jó anyagcsere elérésével a betegség szövődményei megelőzhetőek, és ez a betegek életminőségét, és hosszú távú életkilátásait nagymértékben befolyásolja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.