Egyél fogadra való harapnivalót!

A fogazat általános állapota fontos tényező a táplálék felaprításában, előkészítésében és az emésztésben egyaránt. Ugyanakkor a táplálkozás, az ételek minőségi és mennyiségi összetétele meghatározó a fogak fejlődésében és a fogak épségének megőrzésében. Helyes táplálkozás nélkül nincsen egészséges fogazat, egészséges fogazat nélkül pedig nincsen helyes táplálkozás, szép mosoly, és önbizalom.

Anya a „fogszabályzó”

A táplálkozás fogakra gyakorolt hatásában meg kell különböztetnünk két nagy szakaszt. Az egyik a fogak megjelenése előtti szakasz, amikor táplálkozásunk a fogcsírák normális fejlődésében játszik szerepet. A tejfogak csírái még az anyaméhen belül indulnak fejlődésnek, vagyis védett körülmények között, anyuka pocakjának biztonságában növekednek. Általában az édesanya szervezete minden szükséges fehérjét, ásványi sót és vitamint biztosít a fogak normális fejlődéséhez. Ezért nagyon fontos, hogy a várandós kismamák egészségesen táplálkozzanak, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételeket fogyasszanak.

A maradó fogak kezdeményei azonban már csak a születés után jelennek meg az állcsontokban, épp ezért döntő tényező, hogy a csecsemő, illetve kisgyerek megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét, ásványi anyagot és vitamint fogyasszon. A súlyos fehérjehiányos táplálkozás rendellenes fogfejlődést és fogágybetegséget eredményezhet, hiszen a fehérjének lényeges szerepe van a szervezet gyulladás elleni védekezésében is. Ugyanakkor a táplálkozás fizikai folyamata is meghatározó a rágószerv és a fogak fejlődésében. A szopás és a kiadós rágás okozta izomfunkció jótékony hatással van az állcsontok és rágóizmok fejlődésére és működésére is. Ezért 4-5 éves kortól érdemes a kisgyermekeket rászoktatni, hogy a sok gyümölcs és zöldség mellett napi szinten fogyasszanak cukormentes rágógumit is. Ami amellett, hogy erősíti a gyerekek rágóizmait, segít az étkezések között tisztán tartani a fogakat, és nem utolsó sorban könnyen kiváltja a cukros nassolnivalókat.

Étkezés anyai védelem nélkül

A második szakasz a már előtört fogakra és azok állapotának megőrzésére vonatkozik, amelyben táplálkozásunk szintén meghatározó. A szénhidrátok és a fogszuvasodás például szoros kapcsolatban állnak egymással. A fogszuvasodás oka a szájüregbe bevitt szénhidrátok bomlásából származó savak okozta károsodás, amely kioldja a zománcot. A táplálék rosttartalma is fontos tényező. A kemény rostos étel rágása kevesebb lepedéket képez, így előnyös az egészséges fogazat szempontjából.

A fogak ábécéje

A B-vitamin-komplex minden tagja (B1, B2, B6, B12) fontos a szervezet fejlődésében és anyagcseréjének szabályozásában. Ezért direkt vagy indirekt módon meghatározók a teljes rágószerv állapotában is. A C-vitamin elsősorban az íny és fogágy állapotára van hatással, hiánya esetén pedig ínygyulladás, ínyduzzanat alakulhat ki. Az ásványi sók mellett a csontok, így a fogazat elmeszesedésben elsősorban a D-vitamin játszik irányító szerepet. Súlyos hiánya gyermekkorban angolkórhoz vezethet, amely fogfejlődési zavarral társul.

Ma a civilizált országok lakosságának étrendje elvileg minden fontos fehérjét, ásványi anyagot és vitamint biztosít a fogak fejlődéséhez és az egészséges fogak állapotának megőrzéséhez. Azonban a savanyú ételek, savas üdítőitalok, valamint a nagymértékű édesség fogyasztás nagyban hozzájárulnak a fogak általános állapotához. Ezek kellemetlen hatásai nagyon jó szájhigiéniával mérsékelhetők, de teljes mértékben ki nem védhetők. Ezzel szemben a rágógumi étkezések utáni használata jótékony hatású, mert stimulálja a nyáltermelést. A bőséges nyál pedig közömbösíti a lepedékben képződő savakat.

Ennek fényében egyértelműen kimondható, hogy a jó szájhigiénia és az ép fogazat nem csupán esztétikai érték a gyermekek esetében sem, fontos szerepe lehet a szervezet általános egészségi állapotának megőrzésében is. A gondos szájhigiénia érdekében rendszeres, naponta legalább két alkalommal végzett fogmosás ajánlott, napközben pedig háromszor 20 perc (étkezések utáni) cukormentes rágógumi használata a legcélravezetőbb.