Sminktörténelem: bőr és szem

Sokan el sem tudják képzelni a „létezésüket” smink nélkül, ha mégis zavarban vannak. Vajon honnan ered az arcfestés hagyománya?

Meglehet, hogy egyfajta álarc a smink, de talán inkább a tetszeni vágyás és a divat egyik változatos megnyilvánulása az emberi kultúrában. Nézzük, hogy honnan ered az arc pirosításának és a szem kifestésének hagyománya.

A sima bőr és az arcpír

A szép sima, egyenletes bőr olyan, mint a bársony. Kellemes hozzáérni, megtapintani, megcsókolni, ugyanakkor a hibátlan arcbőr az egészséget is jelenti. Az alapozók kiegyenlítik az egyenlőtlenségeket, megszépítik a bőrt, és egészséges tónust kölcsönöznek neki. A kicsit piros arcszín izgatottá varázsolja a viselőjét, aminek szintén szexuális jelzőértéke lehet, és azt az üzenetet küldi, hogy az illető heves érzelmeket él át.

Korábban, amíg nem voltak ilyen komoly kozmetikumok, a fiatal lányok csipkedéssel érték el, hogy a vér az arcukba szökjön. Ebből származik a „kicsípte magát” kifejezésünk is.

A sminkeléssel ugyanakkor elleplezhetők olyan reakciók is, amelyeket nem szeretnénk mások tudtára adni. Például ha zavarban vagyunk, elpirulunk, vagy ha dühösek leszünk, szintén vörösebb lesz az arcunk. A jó smink mindezeket eltakarja és vonzóvá teszi a viselőjét.

A divat változása is meghatározza, hogy hogyan sminkelünk. Korábban az egészen fehér arcbőr volt divatban, ezért rizsporral fehérítették a nők - és néha a férfiak is - az arcukat. Aztán a napbarnított bőr lett a divat, és éppen ezért az alapozó krémek színe is sötétedett, ezzel kölcsönözve természetesnek tűnő barnaságot az arcnak.

A szem

Az ember minden korban alkalmazott különféle módszereket, hogy feltűnőbbé tegye a szemét, a szeme mozgását, a tekintetét. A nagy, ártatlan szem a gyermekkort idézi, ezért a férfiakból gondoskodást vált ki, ha egy nőnek nagy, ártatlan szeme van. A szem festése évezredekre nyúlik vissza, hiszen a nők szinte minden korban, és minden kultúrában hangsúlyozni kívánták a szemüket, hogy oda vonzzák a férfiak tekintetét.

A szemhéj vonalának a kihúzása, a körülötte lévő bőr színezése egyrészt nagyobbítják szemet, másrészt fokozzák az arcszín és a szemfehérje közötti kontrasztot. Az indiai táncosnőknél például az előadásuk része az aktív szemmozgás, amelyet a szem hangsúlyos kifestésével felerősítenek. A szempillák kifestése szintén optikailag nagyítja a szem méretét, ugyanakkor „rezegtetésük” azt az üzenetet küldi, hogy viselője kicsit zavarban van, de mégis csábítani akar.

A szemöldök

A női szemöldök divatja széles spektrumon váltakozik, attól függően, hogy a nők mit szeretnének hangsúlyozni: hasonlítanak-e a férfiakhoz, vagy nagyon mások szeretnének lenni, és a különbözőséget emelik ki.

Amikor divatba jött a vastagabb, sötétebb szemöldök, akkoriban a nők az egyenjogúságot hirdették, amikor pedig a ceruzavékony szemöldök volt divat, a „gyenge” nőiességet preferálták.

Egyénenként is változik, ki-ki hogy dönt a szemöldöke ügyében. Meghagyja természetesnek, vagy vékonyítja, esetleg vastagítja azt. Lehet, hogy nem tudatosan, de mégis azt jelzi ezzel, hogy hol tart a nőiessége elfogadásában. Érdekes jelenség napjainkban, hogy a férfiak kezdenek inkább nőiesedni, ritkítják, vagy teljesen le is borotválják a szemöldöküket, ezzel jelezve, hogy ők is érzékenyek, finomak, és nem férfiasan agresszívek, akárcsak a nők.

Sokat segíthetünk a megjelenésünkön, ha egy gyakorlott sminkmesterrel, kozmetikussal konzultálunk, szerinte milyen típusú smink áll jól leginkább nekünk. Ne a divatot kövessük, hanem inkább arra ügyeljünk, milyen adottságaink vannak, amelyeket szeretnénk kiemelni, hangsúlyozni, és melyeket inkább elrejteni. Gyakran inkább eltorzítja az arcot egy erős smink, ahelyett, hogy szebbé tenné. Másrészt a túl erős „vakolat” zárkózottá, merevvé teheti az arcunkat, és mások azt érezhetik, hogy nem ismerhetik meg az igazi arcunkat.