Magyar múmiák segíthetik a veszélyes járványok megfékezését

járvány
PUBLIKÁLÁS: 2015. május 03. 16:00
Dr. Albert Zink világhírű kutató, aki felrajzolta Tutanhamon fáraó genetikai térképét és a gleccserbe fagyva talált ősember, Ötzi DNS-ét, most magyar múmiák orrnyálkahártyájából vett mintát kollégáival, a még ma is fertőző, halálos betegségek után kutatva.

Dr. Albert Zink világhírű kutató, aki felrajzolta Tutanhamon fáraó genetikai térképét és a gleccserbe fagyva talált ősember, Ötzi DNS-ét, most magyar múmiák orrnyálkahártyájából vett mintát kollégáival, a még ma is fertőző, halálos betegségek után kutatva.

Berg Annamária 1712-ben született, 95 éves korában halt meg, és nem is sejthette, milyen fontos lesz a jövő tudománya számára. Az idős asszony mumifikálódott maradványait 20 éve találták meg a váci Fehérek templomának kriptájában. Ma a Természettudományi Múzeumban őrzik. Stefán Mónika, a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág kiállítás szóvivője az M1 tudományos magazinjának elmondta: a 265 váci múmiát 20 éve tárták fel, a testek természetes módon mumifikálódtak. A kripták különleges mikroklímájának köszönhetik fennmaradásukat, a helyiségben viszonylag jól járt a levegő, és megfelelő volt a páratartalom, a koporsók pedig fenyőfából készültek.

Egy kórházban megröntgenezték az elhunyt asszony mumifikálódott testét, és kalciumlerakódást találtak a tüdejében. Az elmeszesedett nyirokcsomót szövettani vizsgálatra küldték, és kiderült, hogy lappangó tbc fertőzése volt. A váci múmiákon végzett tbc-kutatások nemzetközileg nagyon sikeresek, elismertek és fontosak, ugyanis megtudtuk, hogy a váciak majd 70 százaléka tbc-ben halt meg egy olyan korban, amikor még nem volt antibiotikum – mondja Szikossy Ildikó, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa.

Egy angol orvos szerint Annamária ötévesen fertőződött meg, de hihetetlen módon genetikai állománya megvédte a kór elhatalmasodása ellen. Ha ezt a gént a kutatók el tudnák különíteni, megakadályozhatnánk vele a tbc terjedését a világon. A váci múmiák segítségével a Staphylococcus baktaréiumnemzetség után is kutatnak, amely jelentős szerepet játszik a kórházi járványokban. Ha a múmiákban megtalálják, megfigyelhetik hogyan változtak azok az évszázadok alatt, jobban megérthetik hogyan terjed és milyen hatása van az emberekre, ahogy azt is, hogyan vált a baktérium antibiotikum–rezisztenssé.

Ezek már nem működőképes baktériumok, nem ép baktériumsejtek, fertőzési képességük nincs, hiszen biológiai maradványaik töredékei találhatóak csak meg, valószínű ezért, hogy a ma vett mintánkat is többször újra kell vizsgálni – magyarázza már a Szegedi Tudományegyetem embertani tanszékének vezetője. Először teszünk arra egy kísérletet, hátha a modern bakteriológiai módszerekkel sikerül szóra bírni ezeket a keneteket – hangsúlyozza Pálfy György.

A minták hűtőbe kerülnek, majd néhány napos, ellenőrzött tárolás után a molekuláris biológiai laboratóriumba, Franciaországba. A kutatók derűlátók, hiszen ígéretes eredményeik vannak 35 ezer éves, neandervölgyi leletekből is. Zink professzor szerint azért fontosak ezek a vizsgálatok, hogy megismerjék a baktériumok evolúcióját, azt, hogy milyenek voltak az antibiotikumok feltalálása előtt. Ezzel segíthetnek például a tbc gyógyításában is, még mindig ez ugyanis a leggyakoribb fertőzés a világon.

Albert Zink és kollégái egyébként nemcsak a váci múmiákban kutatják az ősi betegségeket, most éppen Ötzi gyomrának tartalmát vizsgálják. Egyrészről meg akarják tudni, hogy mivel táplálkozott, másrészt további kórokozókat keresnek, amelyek a gyomorban előfordulhatnak, például a gyomorfekélyért felelős Helicobakter pylori, amely manapság is elterjedt kórokozó. Ezért remélik, hogy Ötzinél is megtalálják, hogy a mai változatával összehasonlíthassák.

A professzor DNS-vizsgálattal kimutatta, hogy Ötzi is szenvedett modernek hitt betegségekben. Hajlamos volt szív- és érrendszeri betegségekre, cukorbetegségre, de kimutatták szervezetében a Lyme-kór jelenlétét és a laktózérzékenységet is. Nagyon sok, 61 tetoválás van a testén, többnyire a hátán, lábain. Nemrég új tetoválásokat fedeztünk föl a mellkasi részen, a tetoválások csíkozottak, rendesen bele vannak karcolva a bőrbe, és szerintünk egyfajta orvosi kezelésre szolgáltak – meséli Dr. Albert Zink.

Így segíthetnek nekünk, 21. századi embereknek a régiek abban, hogy legyőzzük a civilizációsnak hitt betegségeket. (MTI/Mindentudás)

A hirdetésből hátralévő idő 8 mp
Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.