Tény, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy a nem dohányzókat nem érinti. Az elvárosiasodott környezet következtében ugyanis olyan hatások érik az emberi szervezetet, amik növelik a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.

A tüdőrák hazánkban az egyik vezető haláloknak számít. A leggyakoribb típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, aminek az egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányzáson kívül azonban még számos egyéb rizikófaktor van jelen a mindennapokban.

Lássuk, melyek ezek:

A színtelen és szagtalan, egészségre ártalmas, radon gáz

A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon gáz a cigaretta után a második helyen áll. A radon a környezetünkben megtalálható radioaktív nemesgáz, aminek egy része kiszabadul a térbe. Ez a gáz kiszivároghat építőanyagokból, a talajból, illetve a talajban levő radon gázt elnyeli az ivóvíz, így az a vezetékes hálózaton keresztül eljuthat a lakásokba is. Ha a radont poros vagy dohányfüstös levegővel lélegezzük be, akkor ezek a radioaktív részecskék közvetlenül letapadnak a tüdő falán, így a hörgők és a tüdő belső felületét borító hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Szerencsére, ugyanúgy, mint a dohányzás, ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető. Szakemberek segítségével fel lehet mérni az otthonokban a sugárzás erősségét és meg lehet szüntetni a veszélyforrást.

Azbeszt

További, a tüdőre szintén nagyon ártalmas anyag az azbeszt, ami kétszeresére emeli a tüdőrák kockázatát. A korábban rendkívül népszerű építőanyag használatát mára már betiltották, azonban még mindig lehet találkozni vele az építőipari bontómunkák, illetve különböző gyári munkák során. Az azbeszt por belélegzésével a káros kémiai anyagok mélyen a tüdőbe jutnak, ahol felsértve a tüdő falát hegesedést indítanak el, amiből rákos burjánzás is kialakulhat. Ezen munkák során ezért rendkívül fontos a megfelelő védőruházat viselése.

Passzív dohányzás

Sok dohányos bele sem gondol abba, hogy a füstöléssel nem csak a saját, hanem a környezete egészségét is károsítja. A passzív dohányosok tüdejébe majdnem azonos mennyiségű füst - és benne lévő káros anyag - jut be, mint az aktív dohányosokéba. Ezért tiltják meg egyre több országban a zárt helyen való dohányzást. Hazánkban háromszor több ember egészségét károsítja a passzív dohányzás, mint bármilyen közúti baleset. Fontos tudni, hogy a gyermekek és a kismamák szervezetét a dohányfüst még inkább károsítja, ezért ügyelni kell arra, hogy őket ne érje a füst.

Foglalkozáshoz kapcsolódó kockázati tényezők

Bizonyos foglalkozások magasabb kockázati tényezővel rendelkeznek. Ezeknél a munkaköröknél ügyelni kell a károsító tényezők csökkentésére. Ilyen foglalkozások például: festő, nyomdász és különböző vegyipari valamint építőipari munkák is.

Óvatosan a vegyszerekkel

Egyes tisztítószerek rákkeltő anyagokat tartalmazhatnak, mint például a paradiklór-benzol, más néven PDCB. Érdemes a termékek címkéjét alaposan elolvasni és használatukat elkerülni. Ha mégis ilyen termékekkel kell dolgoznunk, akkor tegyük azt nyitott ablaknál, közben orrunkat és szánkat takarjuk el egy kis kendővel.

A rizikófaktorok kizárásán kívül, fontos a rendszeres szűrés, hiszen az időben felismert daganatos megbetegedések kezelhetőek! Ma már léteznek olyan szájon át szedhető célzott terápiák, amik növelik a betegek túlélési esélyeit. Ezen gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően, a korábbi terápiákhoz képest már elérhetőnek látszik a betegség krónikussá szelídítése, mellyel a várható túlélés megháromszorozódhat.

A tüdőrák nem csak a dohányosok betegsége