Életkorunk előrehaladtával nagy a valószínűsége annak, hogy látásunk romlik és kialakulhat valamilyen szembetegség is. A teljesség igénye nélkül a leggyakoribb szembetegségekkel kapcsolatban kerestem fel Dr. Milibák Tibor főorvost, az Uzsoki Kórház szemészeti osztályának vezetőjét.

A felnőttkori súlyos látásromlás és vakság kialakulásának leggyakoribb okozói az időskori macula degeneráció (sárgafolt sorvadás), a cukorbetegség szemészeti szövődményei, a zöldhályog (glaukoma), illetve a szürke hályog (cataracta) – tájékoztat Dr. Milibák Tibor főorvos, az Uzsoki Kórház szemészeti osztályának vezetője.

A macula degeneratio 50 év felett kialakulhat, gyakorisága 80-85 éves kor fölött rohamosan növekedhet - folytatja. Minél idősebb kort ér meg valaki, annál nagyobb a veszélye, hogy ilyen betegsége képződjön. Két típusa létezik, az un. „nedves” és a „száraz” típusú macula degeneráció. Míg a száraz típus lényegesen gyakrabban fordul elő, az időskori macula degeneratio következtében fellépő súlyos látásromlás hátterében leggyakrabban mégis a nedves típus áll.

A macula degeneráció következtében kialakuló súlyos látásromlás nem jelent abszolút vakságot, de a beteg éppen a látás szempontjából legfontosabb központi látását veszti el: az utcán ugyan tud tájékozódni, de már néhány méterről sem ismeri fel az arcokat, vásárlásnál nem boldogul egyedül, otthonában önállóan nem képes főzni, a férfiak csak tapintás alapján tudnak borotválkozni, olvasásnál jó esetben a nagy betűket látja, a betegség előrehaladott állapotában egyáltalán nem tud olvasni. A látáspanaszokat sem szemüveg, sem nagyító használata nem enyhíti.

A nedves típusú macula degeneráció esetén az érhártya felől a retina alá vagy a retina rétegei közé érgomolyag kúszik be. A kóros erekből folyadék szivárog ki, amely az éleslátás helyén látásromlást okozó vizenyőt, zsírnemű anyagok lerakódását eredményezheti, vérzések léphetnek fel, amelyek tovább rontják a látást. Az elváltozások következtében az ideghártya centrumában elpusztulnak a fényérzékelő sejtek, a foto-receptorok. A folyamat végstádiumában az éleslátás helyén kiterjedt heg alakul ki. Ekkor már a folyamat nem fordítható vissza. A betegség lefolyása viszonylag gyors, néhány hét, hónap alatt is bekövetkezhet a végstádium.

Korai stádiumban az esetek mintegy 10%-ban laser kezeléssel megállítható a látásromlás. A kezelést követően sajnos 50%-ban a betegség visszatérésre kell számítani. A nedves típusú időskori macula degenerációk nagy többségét napjainkban inkább a szem belsejébe adott, ún. intravitreális injekciókkal kezelik. A beadott gyógyszer - amely a kóros erek képződését gátolja – azonban rendkívül drága, és a kezelés mind a páciens, mind az ellátó személyzet részére nagy terheket ró, mert az idős, sokszor nehezen mozgó betegeket évekig havonta kell ellenőrizni, speciális vizsgálatokat kell végezni, és szükség szerint az injekciót beadni.

Mindezek ellenére az intravitreális injekciós kezelések óriási előrelépést jelentenek a nedves típusú időskori macula degeneráció kezelésében. Ezekkel a kezelésekkel a páciensek 80%-nak látása megtartható, 30-40%-nál pedig érzékelhető látásjavulás is elérhető. Azonban a kezelés nem minden esetben alkalmazható, a kialakult súlyos látásromlás esetén pedig adása értelmetlen.

A „száraz” típusú macula degenerációnál a foto-receptorok és a táplálásukért felelős retinális pigmentsejtek pusztulnak el. Itt a progresszió lassú, a végstádium kialakulása évek, évtizedek alatt következik be. Több terápiás próbálkozás ellenére a száraz típusú macula degeneráció gyógyítására ma sem rendelkezünk hatásos eszközzel.

Az időskori macula degeneratiót életmódváltással nem lehet gyógyítani – mondja a főorvos -, egyedül a dohányzás elhagyásának van jelentős szerepe, mert az a kockázatokat jelentősen csökkenti.

Gyakori szembetegség még a glaukoma (zöldhályog), amely nem gyógyítható, de kezelhető, és az általa okozott látásromlás vagy vakság kialakulásának kockázata csökkenthető.

A szürke hályog (cataracta) a szemlencse részleges vagy teljes elhomályosodását jelenti („mintha vízfátyolon keresztül nézne”). A szürke hályog kialakulásában legnagyobb jelentősége a macula degenerációhoz, glaucomához hasonlóan az életkornak van, ritkábban azonban lehet veleszületett, sérülés, gyógyszerszedés következménye. Műtét nélkül vaksághoz vezethet. Napjainkban a műtétre akkor kerül sor, ha a látásromlás a pácienst mindennapi tevékenységében korlátozza.

Arra a kérdésre, hogy hogyan védjük a szemünket, Milibák főorvos azt válaszolta, hogy nem lehet igazából védeni. Dohányosok azonban az dohányzás elhagyásával csökkenthetik az időskori macula degeneráció kialakulásának kockázatát, cukorbetegek a vércukor háztartás, a vérzsírok szintjének, a vérnyomás pontos beállításával csökkenthetik a vakságot okozó szemfenéki elváltozások előfordulásának veszélyét.

A lakosság egészére kiterjedő rendszeres szűrővizsgálatoknak a szemészet területén nincs kimutatható haszna. A népesség veszélyeztetett csoportjainak, így a cukorbetegeknek a rendszeres ellenőrzése azonban feltétlenül szükséges.

A szemüveg felírása nem feltétlenül a szemész szakorvos feladata – emeli ki a főorvos -, ugyanis „öregszeműségnél”, szemüvegírásnál az optometristák (szemészeti szakasszisztensek) rendelkeznek azokkal a szakismeretekkel, amelyek alapján felírják a szemüveget.

S hogy mikor menjünk szemorvos? Csak akkor - válaszolja Milibák tanár úr - ha panasz van, vagyis, ha látásromlást, ha úszkáló homályokat észlelünk, vagy, ha torz látás alakul ki. Ezért is érdemes időnként ellenőrizni az egyik és a másik szemet letakarással, hogy mit, hogyan látunk.

Milibák főorvos azt is tanácsolja, hogy olyan szemüveget, amit minden nap használunk, csak szakembernél készíttessünk, ugyanis a különböző boltokban olcsón kapható szemüvegek sokszor fejfájásos, fáradásos panaszokat okozhatnak.

Szemünk gyakran ki van téve fertőzéseknek. Ezeket legjobban akkor tudjuk elkerülni, ha feleslegesen nem nyúlunk a szemünkhöz. Másokat védünk meg a szem fertőzéseitől, ha vörös szemmel nem megyünk uszodába, strandra.

A kontaktlencsét nem szabad túl hordani, rendszeresen tisztítani kell, és még a 24 órásat is vegyük ki éjszakára, mert bármilyen jó oxigén áteresztő képességű, sajnos csökkenti a szem oxigén ellátását.

A hölgyek pedig a szempillafestéket este jól mossák le, mert a szembe kerülve az apró szemcsék is okozhatnak szempanaszokat – fejezi be jó tanácsait Dr. Milibák Tibor főorvos.

Szerző: Szigethy Emma

Szemünk védelmében