Katasztrofális a magyarok D-vitamin szintje - Új kutatási eredmények

A magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin hiányos - állapította meg a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által elvégzett első, országos, reprezentatív D-vitamin-szint mérő kutatás.

Szeptember 21-én, a D-vitamin konszenzus elnevezésű szakmai konferencián közzétett adatok még a szakembereket is meglepték: a 95 százalékos arány sokkal rosszabb a korábbi, 60 százalékos becslésnél, így az orvosok szerint még sürgetőbb a problémára felhívni a figyelmet.

Tízből 9 magyar szenved D-vitamin hiányban a tél végén - ez a fő megállapítása a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által idén áprilisban, a felnőtt lakosság körében elvégzett - nem, életkor és lakóhely szerint is - reprezentatív D-vitamin-szint mérő kutatásnak.

Dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának docense, a kutatás irányítója elmondta: „A D-vitamin szintre vonatkozó országos, reprezentatív felmérést tél végén se Magyarországon, se külföldön nem végeztek még korábban. A magyar kutatás tehát világviszonylatban is az első. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kora tavaszi hónapokban a magyar felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje 16 ng/ml, ami körülbelül a fele a normál értéknek.”

A szakember szerint az adatok aláhúzzák a D-vitamin konszenzusban résztvevő 15 orvos szakmai szervezet ajánlását, amely szerint a D-vitamin pótlásárafeltétlenül szükség van az őszi-téli hónapokban. Az utóbbi két év örvendetes fejleménye, hogy többszörösére nőtt azoknak az aránya, akik az őszi téli hónapokban D-vitamint szednek. Ám láthatóan még ez is kevés a hiány megelőzéséhez.

A D-vitamin csontokra gyakorolt hatása már az 1920-as évektől kezdve ismert. A tudományos kutatásokban élenjáró intézmények, így a világhírű Pharma Nord e témával kapcsolatos adatai és következtetései megerősíti a hazai kutatások tapasztalatait: a D-vitamin hiánya, mind pedig az ennek következtében kialakuló provitamin túlsúly növeli a rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát, valamint gyorsítja az öregedési folyamatokat is.

Az elhízás előfordulása a népesség szinte minden korcsoportjában világszerte általános jelenségnek számít a gazdaságilag fejlett országokban. Számos vizsgálat igazolta, hogy a D-vitamin előnyösen befolyásolja a zsírsejtek pusztulását, és a kóros testzsírok felhalmozódását.

Fentiek alapján kívánatos, hogy minden életkorban a megfelelő D-vitamin ellátottságot biztosítsuk a szervezet számára. Ehhez az esetek többségében külső forrásból történő bevitelre, szupplementációra van szükség. Ma már biztonságosan alkalmazható készítmények vannak forgalomban az étrend-kiegészítők között is. A D-vitamin ismert módon zsíroldékony vitamin, azaz felhalmozódásra hajlamos a szervezetben.

Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10-15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D-vitamin-szint eléréséhez. A magas faktorszámú naptejek miatt, továbbá azért, mert sokan még nyáron sem tartózkodnak eleget a szabadban, a D-vitamin-hiányaz év bármely időszakában elfordulhat.

A pótlásra ugyanakkor októbertől már mindenképpen szükség van. A nyáron képzett tartalékok ugyanis ekkorra már kimerülnek. A nyáron eltárolt „napfény” vitamin készleteinket körülbelül 6 hét alatt feléljük, így az őszi-téli hónapokra, akár már október vagy november végére - a D-vitamin pótlása nélkül - az emberek D-vitamin szintje vészesen alacsonyra süllyedhet, ami komoly egészségügyi kockázatokkal jár.

Maga a D-vitamin ugyanis egy létfontosságú hormon előanyaga, mely fontos szerepet játszik az egészséges sejtfejlődésben. Hiánya szív- és érrendszeri betegségeket, csontritkulást, az immunrendszer legyengülését, cukorbetegséget okozhat, de akár tumoros, illetve vérképzőszervi betegség kockázatát is fokozhatja.

A sejtfejlődésben játszott szerepe miatt a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása különösen fontos a kisgyermekeknél, akik az elkerülhetetlenül használt erős naptejek miatt nyáron sem jutnak természetes úton elegendő D-vitaminhoz, télen pedig jellemzően a szükségesnél jóval kevesebb D-vitamindús táplálékot - ételt, italt - fogyasztanak.