Az ízületi, keringési, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők mellett az asztmás, COPD-s betegek panaszai is fokozódhatnak frontok, hideg, párás levegő, vagy szeles idő hatására.

A pollenhelyzet mellett a meteorológiai előrejelzések nyomonkövetése is segíthet a súlyosabb tünetek megelőzésében.

Front hátán front

Az időjárás változásairaegyénenként eltérően reagálunk. A melegfront érkezését tompaság, fáradtság, a reflexek lassulása jelzi, míg a hidegfrontra szervezetünk rendszerint fokozott ingerlékenységgel, fejfájással válaszol. A légnyomás- és hőmérsékletingadozás, a levegő páratartalmának hirtelen megemelkedése az egészséges szervezetre is hatással van, a krónikus betegséggel élőket azonban még inkább megviseli.

Az asztmában és más krónikus légúti betegségben szenvedő betegek is gyakran számolnak be az időjárási változásokkal összefüggésben tüneteik rosszabbodásáról - magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A hideg levegő, a szeles időjárás, vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre.

Mire figyeljünk?

Asztmás betegeknél a hideg levegő gyors belélegzése - például szabadban végzett sportok esetében - könnyen rohamot provokálhat. Gyermekek esetében erre fokozottan figyeljük, mivel a fiatalabb korosztályban sokszor ez az asztma első tünete.

Szeles időben a pollenszám különösen magas lehet, így az allergiás légúti betegségekben szenvedők tünetei fokozódhatnak.

COPD-s betegeknél a túl hideg és a meleg, párás levegő egyaránt kedvezőtlenül hat: a betegeket rendszerint kedvezőtlenül érinti a nedves légtömegek beáramlása is, gyakran már a front érkezése előtt tüneteik rosszabbodásáról számolnak be.

allergias-gyerek

Magas pollenkoncentrációt mutató napokon, vagy erősebb légszennyezettség mellett szintén erősödhetnek a légúti panaszok.

A megelőzés lépései

Az információ már fél siker a megelőzéshez vezető úton, ezért elsődleges, hogy a betegek tudjanak arról, hogy panaszaik az időjárás hatására is változhatnak - mondta el dr. Potecz Györgyi. Természetesen a tünetek változása egyéntől függ, ezért fontos segítség a tüneti napló vezetése, melyben a betegek naponta feljegyzik állapotuk változásait. Itt minden egyéb körülmény is jó, ha szerepel, az adott napon végzett fizikai aktivitás, esetleg lelki megterhelés, étkezési szokások és időjárási változások.

Mindezek összehasonlítása segítséget nyújt a megfelelő gyógyszeres kezelés beállításához is, melynek köszönhetően a későbbiekben kivédhetők a hirtelen állapotromlással járó esetek.

A számunkra legmegfelelőbb terápiához lényeges tehát, hogy kezelőorvosunkkal konzultáljunk a panaszokról, nem árt azonban néhány általános érvényű tanácsot is megfogadunk:

- A pollenkoncentráció szeles, meleg időben, illetve reggel 5 és 10 óra között a legmagasabb, ezért ne ilyen körülmények közt és időpontra szervezzük a szabadtéri programokat, illetve a lakás szellőztetését is inkább estére időzítsük.

- Ne hagyatkozzunk kizárólag a pollennaptárra, kövessük nyomon az aktuális, napi pollenhelyzet alakulását is.

- Az arra érzékenyek számára lényeges, hogy nagyobb eső után a gombaspórák koncentrációja nő a levegőben.

- Magas légszennyezettségi értéket mutató napokon minimalizáljuk a szabadban töltött idő hosszát, ez idő alatt is célszerű maszkot viselnünk.

Időjárás és a légúti betegségek