AJournal of the American Geriatrics Society című lapban megjelent tanulmány szerint, ha összehasonlítjuk azokat, akik idős korukban is képesek a rágásra, azokkal, akikerrenem vagy csak részbenképesek, azt az eredményt kapjuk, hogy a rágásban aktív csoportnak jelentősen jobbak a kognitív funkciói. Ezen funkciók alatt leginkább a memóriát, a problémamegoldó és a döntéshozó képességet értjük.
A kérdés tanulmányozásához svéd kutatók 557 idős személyt vizsgáltak meg, akik életkora 77 év, vagy afölötti volt.Arra jutottak, hogy akinek gondja van a keményebb ételek, például egy alma megrágásával, komolyabb esélye van az elbutulásra. Ezt a megállapítást egyéb faktorokfigyelembevételével is vizsgálták, úgymint a nem, az iskolázottság, a kor vagy a mentális egészség.
Mi lehet az összefüggés?
Már korábbi tanulmányok is kimutatták, hogyszámostényező hozzájárulhat a demencia kialakulásához.Egyes vizsgálatok szerinta foghiány vezethet elbutuláshoz, más kutatások során pedig azt figyelték meg, hogy a rágózó egyetemisták jobb eredményeket értek el matematika teszten, mint azok, akik nem rágóztak.
A fent említett kutatás szerint a rágás folyamata javítja az agyban a véráramlást, így aki a fogproblémái miatt kevésbé képes rágni, az kevesebb vért is juttat az agyába. A feltételezések szerint tehát minél kevésbé áramlik vér az agyba, annál inkább nő a demencia kockázata. Ebből a szempontból azonbannem lényeges kérdés, hogy valódi fogakkal, vagy protézisselrág-e az illető.
A fogak ápolása az egészséget is védi
A rágóképesség és a demencia összefüggései mellett például a fogágybetegség is más súlyos betegségek rizikófaktora is lehet- ismerteti dr.Vingender Szonja, az Oxygen Medical fogorvosa. A gyulladáskeltő baktériumok bejuthatnak a véráramba és hozzájárulhatnak lerakódások kialakulásához a szív ereinek falán. Az érelmeszesedés a stroke, illetve infarktus legfőbb kiváltó oka.
A fogorvos szerint megfelelő fogápolássalcsökkenthetők a szájüregi gyulladásokkal összefüggésbe hozható egyéb betegségek kialakulásának valószínűsége. A szakember szerint a legalapvetőbb higiénia részét kellene, hogy képezze a napi kétszeri alapos, legalább 2 percig tartó fogmosás, valamint a fogközök tisztítása. A fogorvost pedig nem csak a már hiányzó fogak esetén kell felkeresni, de a rendszeres évenkénti ellenőrzésen is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.