A szakemberek 22 093 beteg adatait elemezték, akiket Kalamata Általános Kórházában kezeltek a válság előtt, 2004 és 2007 között, illetve a válság alatt, a 2008 és 2011 decembere közötti időszakban. A gazdasági válság kezdetét a szakemberek az ország GDP-jében beállt változással határozták meg. Mindkét vizsgált csoportban nagyjából azonos számú beteg - 10 870 és 11 223 - adatait rögzítették és vizsgálták.
A kutatók kimutatták, hogy a válság előtti időszakhoz képest, amikor 841 szívrohamot regisztráltak, jelentősen, 1084-re nőtt a szívrohammal kezelt betegek száma. 20,8 százalékkal nőtt a 45 éves vagy annál fiatalabb korosztályban, 25,7 százalékkal a férfiak, 29,4 százalékkal a 45 évnél idősebbek és 39,2 százalékkal a nők körében.
"A görög nők körében a férfiakénál magasabb a munkanélküliek száma, ők a felelősek a gyermekek gondozásáért és ők végzik a ház körüli munkákat is - ez mind stressztényező" - magyarázta Emannuil Makarisz, a kalamatai kórház kardiológusa.
A munkanélküliség sztresszes állapot, és a stressz összefügg a szívbetegségekkel, de a pénzügyi nehézségeknek más vonzatai is vannak: válság idején az embereknek nincs pénzük orvosságot vásárolni vagy orvoshoz menni. A szív- és érrendszeri betegségek terén országszerte nagyszabású a növekedés - tette hozzá Makarisz.
A kutatók azt tervezik, hogy folytatják a gazdaság alakulása és a szívbetegségek közötti összefüggés tanulmányozását, és kiterjesztik egész Görögországra - írja a Science Daily tudományos hírportál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.