Szervezetünk és a magasság 4. - Ki, hogyan reagál?

belgyógyászat
PUBLIKÁLÁS: 2013. január 11. 09:57
A magaslati betegség előfordulásának lehetősége 3000 méteres tengerszint fölötti magasságon túl fokozott, ehhez hozzá adódik az emelkedés rátája (napi 300 méter szintemelkedés fölött), de függ a szélességi foktól, a hőmérséklettől, alacsony nyomású viharoktól, a téli időjárástól és mindentől, ami csökkenti a levegő nyomását.

Az emberi szervezet kb. a tengerszinttől 4500 méter magasságig képes tartósan élni. Ezen felül, hosszútávon az élet jelentős problémákat okozhat. Mitől függ, hogyan reagál szervezetünk?

A magaslati betegség előfordulásának lehetősége 3000 méteres tengerszint fölötti magasságon túl fokozott, ehhez hozzá adódik az emelkedés rátája (napi 300 méter szintemelkedés fölött), de függ a szélességi foktól, a hőmérséklettől, alacsony nyomású viharoktól, a téli időjárástól és mindentől, ami csökkenti a levegő nyomását.

A tüneteket kiváltó tényezők közül meg kell említeni az edzettség szintjét, különböző vírusos betegségek jelenlétét, alkohol, altatók, drogfogyasztást és természetesen az egyéni érzékenységet is.

virusok_katt2

A megelőzés legfontosabb eleme a fenti tényezők többségének kiküszöbölése: a fokozatos emelkedés, a jó általános fizikai állapot, a szervezetre káros hatások kerülése. Megelőzésként lehet alkalmazni továbbá az acetazolamide nevű vízhajtót (2x250mg, vagy 1x500mg hosszú hatású), mivel csökkenti a tüdő és/vagy agyödéma kialakulását, vagy dexamethasone nevű szteroidot (6 óránként 1x4 mg, vagy 8 mg-ot egyszerre). Ha két-három napnál tovább tartanak a panaszok, akkor fennáll a veszélye annak, hogy tüdő vagy agyödéma alakul ki.

Dr. Brugós László, tüdőgyógyász

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.