Fontos, mint a levegő - A tüdő felépítése és működése

A tüdő a légzőrendszer része, tömege ugyan kicsiny, ám a mellkasüreg jó részét kitölti. Kiterítve a tüdő felülete akkora, mint egy teniszpálya - körülbelül 100 négyzetméter.

A tüdő szivacsszerű, páros szerv, amely lebenyekből áll. A két tüdő nem egyforma, mivel a mellüreg egy részét a szív foglalja el így a bal tüdő kisebb. A tüdő biztosítja a szervezetünk számára az oxigén felvételét, ezáltal a szervezetünk működését.

Mi történik lélegzetvételkor?

Kétféle légzést különböztetünk meg. A külső légzés gázcsere a légköri levegő és a vér között. A belső légzés pedig a vér és a szövetek közti gázcsere. A gázcserét a be és ki lélegzett levegő összetételének megváltozása igazolja. A külső légzéskor levegő jut a tüdőbe, annak szivacsos szerkezetű állományába, ahol a levegő és a vér közel kerül egymáshoz, és a levegő magas O2 tartalma passzívan jut be a vérbe, helyet cserél a vérben lévő magas CO2 tartalommal, mert ebből meg a levegőben van kevés. A gázcsere tehát passzív folyamat, a légzési tevékenység azonban izommunkát jelent, ugyanis a levegőt cserélni kell a tüdő szivacsos állományában.

A légvétel két részből áll: belégzés, amikor aktív izommunkával a mellkast kitágítjuk, levegő áramlik be, kilégzés, amikor a mellkasfal súlya és a tüdő rugalmas állománya kipréseli a levegőt. Normális körülmények között ez utóbbi fázis nem igényel aktív munkavégzést.

Olvass még több cikket a tüdőről!

Nyugalomban 12-16 légzésünk van percenként. Ilyenkor kb. 500 ml levegőt szívunk be illetve adunk ki. A teljes kilégzést követően még marad levegő a tüdőben, ezt reziduális levegőnek hívjuk (1.2 l) ami megakadályozza, hogy a tüdő összeessen.

Mi a légzési elégtelenség és milyen okai lehetnek?

Légzési elégtelenség, ha a vérben az O2 és CO2 mennyiség a normális határokat átlépi. Részleges légzési elégtelenség az, amikor csak az O2 szint csökkent, a CO2 még nem emelkedett. Globális légzési elégtelenségről akkor beszélünk, amikor a CO2 szint emelkedett, az O2 pedig csökkent.

Légzési elégtelenség lép fel, amennyiben csökken a légző felület ( tüdőgyulladás miatt kiesik a légzésből a tüdő egy része, légmell, idült tüdőtágulás, ahol a tüdő állománya lassan pusztul el ).A légzőizmok elégtelen működése (bénulások, mellkasi sérülések )is előidézi, valamint a tüdő keringésének zavara ( tüdő embolia, shockos állapot ).

A légutak vezetőképességének csökkenése (hörgőgörcs allergiás eredettel, asthma bronchiále) is légzési elégtelenséggel jár. A megbetegedéseken kívül a külső tényezők is okozhatna légzési elégtelenséget. Ilyen például a légköri levegő megváltozása (zárt szobában sokáig nagy tömeg lélegzik, garázsban járó motorral lévő autó elhasználja, magas légkörben való tartózkodás, a levegő CO /szénmonoxid/ tartalmának növekedése.).

A dohányzás hihetetlen mértékben megnöveli a tüdő elégtelen működésének kockázatát, arról nem is szólva, hogy dohányos betegeknél gyakrabban fordul elő a tüdőrák is. A dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok (karcinogének) károsítják a tüdő sejtjeit, s ezek a sérült sejtek idővel ráksejtekké alakulhatnak. A betegség leggyakrabban az 50 és 60 év közötti népességben fordul elő, hetven év felett csak a tüdőrákok 10 százaléka jelentkezik. Magasabb a kockáztat a tüdőrák kialakulásának az azbeszttel, nikkellel, krómmal egyéb ipari fémekkel, illetve sugárzó anyagokkal dolgozó munkások között is.

A tüdőnk állapotának rendeszeres ellenőrzése segít a tüdőbetegségek időben való felismerésében, ezért rendkívül fontos hogy jelentkezzen tüdőszűrésre!