Egyre többen szenvednek krónikus obstruktív légúti betegségben, angol nevéből rövidítve a COPD-ben, amely hazánkban is népbetegségnek számít. Ez a legnagyobb esetszámú betegség, amelynek halálozási gyakorisága világszinten is növekszik. Anegyven év felettiek körében négyszer gyakrabban alakulhat ki, mint sok daganattípus vagy szívroham. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.
Magáról a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről nagyon keveset tud a lakosság. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, miszerint hazánkban közel fél millióan szenvednek COPD-ben, ugyanakkor a diagnosztizált betegek száma alig éri el a kétszáz ezret.
A betegség legfőbb kiváltó oka a dohányzás, de emellett a környezetszennyezés, valamint a munkahelyi légúti ártalom is közrejátszik a kialakulásában. Pontosan ezért a COPD a dohányosok, a passzív dohányosok és jellemzően a városlakók körében fordul elő a leggyakrabban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg az ötödik leggyakoribb haláloknak számít, amely 2020-ra akár dobogós helyre is kerülhet. A komoly egészségügyi kockázatok ellenére az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni ezt a betegséget.
A legfontosabb szakmai célkitűzés a legfőbb kiváltó ok, a dohányzás visszaszorítása, a betegség korai stádiumban történő felismerése az, hogy az emberek figyeljenek oda a kezdeti tünetekre, keressék fel háziorvosukat, vagy a tüdőgyógyászt. Javuljon az orvos-beteg kapcsolat, a betegség felismerését követően a betegek szedjék a javasolt gyógyszereket.
A Társaság nem titkolt szándéka, hogy ezzel a rendezvénnyel megismertesse a lakossággal a légzésfunkciós vizsgálatok jelentőségét, ezen keresztül az idült légzőszervi betegségek, így a COPD időben történő felfedezésének és kezelésének a szükségességét. Ehhez sokszor elég egy jól elvégzett légzésfunkciós vizsgálat is. Az emberek álmukban is ismerik már a vérnyomásukat, a cukor és koleszterin értéküket, de sokaknak fogalmuk sincs a tüdő kapacitásukról.
Június 27-én mintegy száz tüdőgondozó beutaló nélkül is fogadja az érdeklődőket és elvégzik náluk a légzésfunkciós vizsgálatot, ami nem több mint egy erélyes be és kilégzés. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság arra kér mindenkit, hogy lehetőség szerint látogassanak el a legközelebb lévő tüdőgondozóba és vegyenek részt a vizsgálaton, hiszen ez által számos betegségnek elejét lehet venni. A részletekről, valamint a tüdőgondozók listájáról a www.tudogyogyasz.hu weboldalon tájékozódhatnak majd az érdeklődők.
A COPD mellett a Társaság másik fontos célkitűzése a tüdőrákleküzdése. Hazánkban évente tízezer új esetet regisztrálnak, ez a szám folyamatosan növekszik. A betegség a férfiak közötti rákos halálozásban az első, a gyengébbik nem képviselői között a második helyen áll. Magyarország világelső a tüdőrák halálozás terén. Mára bizonyított tény, hogy a tüdőrák kialakulásában óriási szerepe van a dohányzásnak, a naponta elszívott cigaretta mennyiségének, valamint a dohánytermékek kátrány és egyéb káros anyag tartalmának. A nők esetében a dohányzás okozza a tüdőrákok 75%-át, a férfiak körében ez a 85%-ot is meghaladja.
Ezt az összefüggést támasztja alá az is, hogy a nemdohányzók között a tüdőrák előfordulása alacsonynak mondható. Ez a daganatfajta ma még az egyik legkevésbé gyógyítható daganatos betegség, de a tüdőgyógyászattal együttműködő mellkas sebészeti beavatkozások a valódi gyógyulás reményét jelentik. Ennek érdekében is fontos lenne az, hogy az ötven év feletti dohányosok minél nagyobb arányban vegyenek részt tüdőszűrésen! Emellett a tüdőgyógyászok és onkológusok kezében lévő legújabb célzott kezelések mind jobb eredményekkel kecsegtetnek. A Társaság fontosnak tartja továbbá a háziorvosokkal való együttműködést, nemcsak a betegség kiszűrése, hanem a betegek gondozása szempontjából is.
A Nagygyűlésük alkalmával nemcsak a fent említett témákkal foglalkoznak a szakemberek, hanem ez alkalommal rendezik meg a Társaság 100 éves Centenáriumi Emlékülését is. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elődjeként 1912-ben Korányi Frigyes báró javaslatára alakult meg Budapesten a Tuberkulózissal foglalkozó Orvosok Egyesülete, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság nevet pedig 1990 óta viseli. A magyar orvos történet egyik legnagyobb sikere, a tuberkulózisnak, mint népbetegségnek a felszámolása is ennek a szervezetnek a nevéhez, a tüdőgyógyászathoz fűződik. Hála a tüdőgyógyászat immáron 100 éve tartó, folyamatos küzdelmének, mára már ritka betegségnek számít hazánkban a tbc, európai összevetésben is az alacsonyan átfertőzött országok közé tartozunk. 2011-ben már csupán 1500-an betegedtek meg és 39 ember halt meg ebben a betegségben.
A centenáriumi nagygyűlésen a Társaság szeretné jelezni, hogy a hazai tüdőgyógyászat felkészült a legújabb szakmai kihívásokra. A háromnapos konferencia szakmai programjában mintegy száz előadás és 80 poszter prezentáció jelzi a kollegák aktivitását. A szakemberek az ezen a területen működő szakdolgozókkal, biológusokkal, gyógytornászokkal, egyéb diplomásokkal, valamint a légzőszervi betegségek terén működő betegszervezetekkel, civil szervezetekkel is szoros kapcsolatot ápolnak. Annak érdekében, hogy a tüdőgyógyászati ellátás említett résztvevői megfelelő támogatást kaphassanak, a nagygyűlés alkalmával fórumot biztosítanak ezeknek az egyesületeknek is arra, hogy megismertessék magukat és megismerhessék egymást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.