„Nem bírom lenyelni” - Nem hiszti a diszfágia!

A diszfágia nyelési zavar: nagyon kellemetlen, olyan érzés, mintha valami elakadt volna a nyelőcsőben. Mi okozza, hogyan lehet kezelni?

A nyelési nehézségtől vagy diszfágiától szenvedők gyakran érzik úgy, mintha az étel a torkukon akadt volna. Meg kell különböztetni a diszfágiát az odinofágiától. Utóbbi fájdalmas nyelést jelent, a két betegség csaknem ugyanolyan, hiszen aki úgy érzi, torkán akadt valami, annak a nyelés fájdalmassá válhat.

Más váltja ki azonban a diszfágia nevű betegséget, és más az odinofágiát. A diszfágia kialakulásában a torok alsó része játszik szerepet. Rendellenesen működnek a torok izmai és idegei. Innen indul a légcső, mely a levegőt a tüdőhöz szállítja, tehát ha ezen a részen van valami gond, akkor koordinációs zavar lép fel. Az étel egyszerűbben a tüdőbe kerülhet, úgynevezett aspirációs tüdőgyulladást vagy baktériumos fertőzést okozva.

Mi okozhatja a nyelési nehézséget?

A nyelés egy igen összetett folyamat, és ha bármely pontján valami probléma jelentkezik, diszfágia alakulhat ki. A nyelési nehézséget több dolog is okozhatja. Előfordulhat, hogy az étel útjában valamilyen anatómiai akadály van.

Probléma lehet az is, hogy az agy, a torok, illetve a nyelőcső idegeinek működésében rendellenességek vannak, és ha ezek nem működnek megfelelően, a nyelési folyamatot sem tudják helyesen összehangolni. Rendellenesség állhat fenn a torok és a nyelőcső izmainál is.

Az is megtörténhet, hogy a diszfágiát az agy rendellenességei okozzák, melyek hatnak az idegek, reflexek szabályozására, ezek pedig kellenek a nyeléshez. Tehát ha az agyban van rendellenesség, vagy agyi megbetegedésről van szó, ugyancsak jelentkezhet nyelési nehézség.

Milyen esetekben felelős az agy?

Amennyiben például, a diszfágiás agyvérzést szenvedett el, vagy Parkinson-kóros, esetleg fejsérülése volt, megsérült a központi idegrendszere, és a mozgása is sérült, valamint szklerózis multiplexe, illetve amiotrofiás lateral szklerózisa van. Az izomműködésre és a kötőszövetekre van hatással a dystrophia nevű betegség, a Sjörgen-szindróma, a scleroderma, a dermatomyositis és a myasthenia gravis is.

A diszfágia kialakulásában szerepet játszhatnak a nyelőcső megbetegedései is; a nyelőcső izmának rendellenes működése mindenképpen, ha például nem elég erősen húzódik össze. A nyelőcsőgyulladás vagy eosinophilic esophagitis azt jelenti, hogy a nyelőcsőfal a fehérvérsejt egy bizonyos típusával megtelik.

Az achalasia nevű, nem túl gyakori betegség szintén okozhatja a problémát: vagy nem nyílik ki a nyelőcső alsó részén levő záróizom, vagy pedig leáll a nyelőcső összehúzódása. Mindkét eset azzal jár, hogy az étel nem jut tovább a gyomorba. Elzáródhat a felső emésztő sáv és a nyelőcső.

Ezt vagy születési rendellenesség, vagy általában anatómiai rendellenesség, például, tumor okozza. Nyelőcsőrák, vagy bizonyos nyak-és fejrákok esetében, nyelőcsőgyulladásnál- vagy szűkületnél, a nyelőcső összenyomásánál előfordul a diszfágia. Utóbbit például, mellkasi tumor vagy nyirokcsomó-megnagyobbodás okozhatja. A Schatzki gyűrű ugyancsak oka lehet a nyelési nehézségnek.

Mit érez a diszfágiás?

Enyhe tüneteknél a diszfágia miatt szenvedő beteg csak néhány percre szakítja meg az étkezését. Nem minden eset egyforma: van, akinek a folyadék lenyelése is problémás, más csak szilárd ételt nyel nehezen. A diszfágiásnál gyakran fordul elő, hogy az étel a tüdőbe kerül, és a páciens köhögni kezd.

A torok alsó részén megakadó étel, fuldoklást okoz, hiszen akadályozza a légzést. Megakadhat az étel a nyelőcsőben is; ilyenkor különösen rosszul érzi magát a beteg. Megtörténhet, hogy a diszfágiás a lenyelt falatot rögtön visszaöklendezni, de ez nem igazán jellemző. Mint már szó esett róla, aspirációs tüdőgyulladás is kialakulhat, ha étel ragad a tüdőben; ilyenkor ugyanolyan tünetek tapasztalhatók, mint egy átlagos tüdőgyulladás esetében.

Mit tehetünk a diszfágia ellen?

Segíthet a diszfágiáson, ha olyan ételeket eszik, amelyekhez nem kell nagyon rágás. Gyógytorna és a beszédterapeuta segítsége is jól jöhet. A gyógytornával elérhető, hogy evés közben a páciens másként tartsa a fejét, illetve bizonyos gyakorlatokkal a nyeléshez szükséges izomzatot lehet edzeni, és átszoktatni. Szükség lehet erősítő és koordinációs nyelvgyakorlatokra, a beszédterapeuta pedig ugyancsak a nyelv és a száj tornáztatásához adhat jó tanácsokat.